Gazdálkodó romák

Magyarországon a cigányok foglalkoztatására a közel- és a távolabbi múltban számos intézkedés született, de átütő eredményt egyik sem hozott. A jelek szerint azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyíribronyban szép sikerek születnek.

Papp Bélától, a szép, fás-virágos község polgármesterétől megtudtuk, hogy Nyíribrony 1200 lakosának mintegy tizede roma. A falu vezetői és lakói sokat törték a fejüket azon, hogy a cigányokat miként segíthetnék jobb megélhetéshez. A polgármester megítélése szerint Nyíribrony roma lakossága fogadókész az önkormányzati kezdeményezések iránt. A községben az önkormányzat, az ott tevékenykedő közhasznú társaság és a kisebbségi önkormányzat mindenki számára előnyösen együttműködik. A Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz 2001-ben benyújtott pályázatuk nyert, s így szert tettek hétszázezer forintra. Az összeget teljes egészében az agrártermelés fejlesztésére fordították. Az önkormányzat évek óta bérel 18 hektár területet, ezen kukoricát, burgonyát és kordonos uborkát termelnek. A község konyhájának biztosítják a zöldségalapanyagokat, így egy adag ebédet 150 forintért tudnak adni. Az önkormányzat a kordonos uborka előállítását faoszlopok, műanyag háló, öntözőcsövek, tápsók beszerzésével, a munka szervezésével, koordinálásával támogatta. Munkába állítottak egy uborkaválogató gépet is.
Minden remény megvan arra, hogy a községben élő 38 roma család mindegyike bekapcsolódjon a mezőgazdasági munkákba, amelyben jelenleg a háromnegyedük vesz részt.
– Mindennek eléréséhez nagy türelem, kitartás és következetesség kellett – mondta Papp Béla polgármester. – Elsőként a cigányok bizalmát kellett megnyerni, ami nem ment könnyen. Tíz év alatt eljutottunk oda, hogy a kisebbségi önkormányzat gazdasági társaságban tud tevékenykedni, képes lesz munkahelyet teremteni, s az embereknek értelmes és jövedelmező munkát adni. Ez a roma gyerekek szeme előtt zajlik, s így ők is jó példát láthatnak a környezetük, illetve a szüleik révén.
A nyíribronyiaknak további terveik is vannak. Hogy a munkák nagyobb szaktudással folyjanak, a megyei pedagógiai intézettel együtt gazdaképző tanfolyamot szerveznek, amelyen minden érdeklődő részt vehet. Ezt a munkaügyi központ is beépíti programjába. Felvették a kapcsolatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanáccsal, amely szintén segítséget fog nyújtani. Főként kisgépekre lenne szükségük, mivel a kht.-nak vannak gépei, de azok nagyok, nem a házakhoz tartozó porták művelésére valók. A gépekkel üzemanyagköltségi áron végeznek szolgáltatásokat, hiszen a családok a vállalkozók díjait képtelenek lennének megfizetni. Pusztán kapával, más kézi szerszámokkal ma már nem érhető el a kívánt eredmény.
Nyíribrony jövőjét nem csupán a mezőgazdasági termelésben látják, hanem a szellemi és kulturális gyarapodástól, illetve a lakosság körérzetétől is. Negyvenkilencmillió forintos költséggel átépítették az iskolát, ahol művészeti oktatás is folyik. Az iskola igazgatójává egy főiskolai docenst neveztek ki, a tanári kart pedig kiválóan felkészült fiatal pedagógusok alkotják. Nekik hamarosan korszerű lakóházakat építenek.
Bódi Barna, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője dohányt, paradicsomot, kordonos uborkát termeszt. Az idén ezen uborkaterület művelésével már 180 ezer forint bevételhez jutott. Elmondta, hogy egyre több cigány család érdeklődik a zöldségtermelés iránt. Szerinte a fiatalok nevelésében a példamutatás a legjobb érv.