Az áruházi kereskedelemmel és ingatlanhasznosítással foglalkozó részvénytársaság értékelését számos ellentmondás nehezíti. A javarészt áruházakból, továbbá raktárakból, önálló üzlethelyiségekből, üdülőkből álló ingat-lanportfólió értékét nehéz felbecsülni. A Budapesten és a vidéki nagyvárosok központjában lévő 24 áruház és a további húsz egyéb ingatlan a társaság könyveiben 13 milliárd forint értékben szerepel. Ez messze elmarad a 45 milliárd forintos biztosítási értéktől. A biztosítók konzervatív értékbecslése sem éri el azonban ezeknek az épületeknek az újraelőállítási értékét. Mindezeknél alacsonyabb értéket kapunk viszont, ha a részvénytársaság vagyonát megtestesítő összes Skála-részvény piaci árát – a kapita-lizációt – vesszük alapul. A jelenlegi ajánlati ár 1300 forint, aminek figyelembevételével a Skála még 8,5 milliárd forintot sem ér. Valószínűleg reálisabb árat ért el a korábbi többségi tulajdonos, az 54,83 százalékos részesedéssel rendelkező Tengelmann-csoport, amikor egy tőzsdén kívüli ügyletben a Callum és egy másik társaság részére értékesítette részvényeit. Ennek a megállapodásnak a részletei azonban nem kerültek nyilvánosságra. A sajtóértesülések szerinti 4000 forint körüli árfolyamot az érdekeltek mindeddig nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Az mindenesetre bizonyos, hogy a részvények többségét kézben tartó tulajdonos volt olyan erős alkupozícióban, hogy reális piaci értéket érjen el.
A társaság értékelését tovább nehezíti, hogy amíg az ingatlanhasznosítás nyereséges és csoportszinten is biztosítja a nyereséges működést, addig a cégcsoport kereskedelmi vállalkozása tavaly több mint kétmilliárd forint veszteséget termelt, s az idén is hasonló nagyságú ráfizetés várható. Az új tulajdonos számára – bárki legyen is majd a győztes a most folyó felvásárlási küzdelemben – ennek az ellentmondásnak a feloldása lesz a legnagyobb feladata. A kihívás óriási, ha a német piacon jelentős pozícióval rendelkező Tengelmann sem tudta megoldani.
A Budapesti Értéktőzsdén az utóbbi egy évben rendkívül szélsőségesen mozgott a Skála kurzusa. A vízválasztó a Tengelmann bejelentése volt, amikor megtudhattuk, hogy a tulajdonában lévő Skála-részvényekkel kapcsolatos megállapodást kötött.
A lehetséges vevők köre az ezután összehívott közgyűlés napirendjéből derült ki. Július 28-án még a régi tulajdonosi szerkezetet tükröző közgyűlésen bekerültek az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba a Callum Rt. – valamint az azt tulajdonló Capital Rt. – képviselői. Az itteni szavazások arányaiból még egy alig több mint tíz százalékot ellenőrző ellentábor körvonalai sejlettek fel.
Újabb fordulat volt Choumbavlis Christos görög befektető bejelentése, aki – immár a módosított értékpapírtörvényben lévő kötelezettség miatt – előbb öt és tíz, majd húsz százalékot elérő Skála-részesedéséről tett bejelentést. A görög befektető az egyik tulajdonosa az ellenajánlatot tevő Athina Kft.-nek is.
A folytatás még mindig „több esélyes”. Amennyiben a Callum felveszi a kesztyűt, újabb ellenajánlatot tehet. Erre a piaci árat figyelembe véve még van mozgástere, amennyiben a rendelkezésére álló források is elegendők. Az is lehetséges, hogy a Callum körüli „baráti kezek” már rendelkeznek annyi részvénnyel, amennyi a korábban célként megfogalmazott tőzsdei kivonuláshoz szükséges 85 százalékos szavazati arányt biztosítja.
Egyelőre az sem zárható ki, hogy a többséget ellenőrző Callum mellett 25 százalékot valamivel meghaladó tulajdonrészt szerez az Athina, s a Skála folytatja tőzsdei pályafutását.
A holnapi rendkívüli közgyűlésen kiderülhet, hogy a két csoport mekkora befolyást tudott szerezni a Skála Coop Rt.-ben.
Korea
A sötétségből áttörő fény üzenete a jazz-zongorista koncertjén
