Mint ismeretes, a szeptember 1-jétől hatályos elektronikus aláírásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a hivatalos dokumentumokat már nem csak a hagyományos aláírással lehet jegyezni. A magánszemélyek mellett az állami szervek alkalmazottai is mind szélesebb körben használhatják majd az elektronikus aláírást, ez viszont hitelesítés nélkül nem megoldható. A törvény három szinten különbözteti meg az elektronikus aláírásokat, a második és a harmadik biztonságáért a Hírközlési Főfelügyelet által nyilvántartott hitelesítési szolgáltatók felelősek.
Hitelesítő központként – természetesen a legszigorúbb előírások szerint – Európa számos országában tevékenykednek a posták, hiszen országos szinten a legkiterjedtebb a hálózatuk és az ügyfélkörük. Az utóbbi években a hagyományos postai szolgáltatások átalakulásával majd minden postánál – a főtevékenység megtartása mellett – új típusú, elsősorban az elektronikához, a logisztikához és az informatikához kapcsolódó szolgáltatások kerültek előtérbe. A posták által bonyolított pénz- és adatforgalom növekedése miatt jelentős összegeket fordítanak a logisztikai és az informatikai hálózatok fejlesztésére.
Komoly kockázatokat jelenthet a tiszás applikáció, megint pórul járhatnak az aktivisták
