Könyvesház

Szép magyar mulatságok
Kovács András Ferenc új verseiről
Kovács András Ferenc marosvásárhelyi illetőségű költő új verseskönyvében ugyanaz a teljes és bolondos, groteszket az érzelmessel, nosztalgikusat a morbiddal elegyítő hang szólal meg, amely összetéveszthetetlenné teszi költői munkásságát. A magyar költészet sok száz esztendős hagyományaihoz úgy kötődik ez a líra, hogy e gazdag és elsüllyedt Atlantiszra egyúttal örökké fintorog is. Aligha véletlen, hogy a költőt Kárpát-medence-szerte csak KAF-ként emlegetik, a névbetűivel, ami egyrészt ismertségére, másrészt az olvasókhoz és költőtársaihoz fűződő titkos és meghitt kapcsolatára utal. Nos, KAF, ha szabad e sorok körmölőjének is e névbetűkkel illetnie, irodalmunk kevés mozarti, weöresi alkatú poétájának egyike, aki a mesterség teljes fegyverzetében, egyúttal pedig az ihlet mindenkori magas hőfokán írja remek darabjait. Az Esterházy Pétert ötvenedik születésnapján heroikus-bolondos ódával köszöntőt például, amelynek „berzsenyisen” alkaioszi sorai közé itt-ott egy-egy aszklépioszi ritmust is becsempész. „Mint Juppiternek ménküve, sisteregsz, / Esterházy, ha írsz, tünde magosba térsz / Eltársalogni szellemiddel- / S fortyog a szittya Olymp alanton…” Vagy a Szép magyar mulatságok (Hommage a Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz) című opusában, e bolondos szózuhatagban, amelynek minden strófája a „Hej, milliókat vertem el én, milliókat!” sorral kezdődik, majd folytatódik olyan kurucos (olykor dzsentris) honfiúi és „sose halunk meg” imitációkkal, hogy ember legyen a talpán, aki vihogás nélkül végig tudja olvasni, ugyanakkor e „víg mulatság” közben kissé ne keseredjék meg szájában a szó.
Ír ezenkívül persze sok minden egyebet, például Mozart-etűdöket (Wolfgang Amadeus Mozart Prágában), Goldoni-szonettet, köszöntőt a temesvári meg a sepsiszentgyörgyi színház ünnepére, aztán Borges-utánzatot (El gran desierto del mundo) meg persze kortársaknak ajánlott versbolondozásokat is. De személyes és keserédes (édes-keserű) emlékezésekre is rátéved a tolla, arra utalva, hogy az idősödő (negyvenen immár túllépett) költő, akinek kedvenc álarca eddig a pojácáé, az adeptusé meg a proteusi alakváltóé volt, semmit nem felejtett a maga gyermekemlékeiből, és jóízű infantilizmusa nemcsak szerepjáték, hanem immár önmagával való „teljes azonosság”. Elmondhatja tehát Határ Győzővel: „Az egyszemélyes seregből, aki egykor voltam, hírmondóul csak magam maradtam.”
(Kovács András Ferenc: Téli prézli. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001. Ára: 990 forint)
Kákonyi Péter
***
Vackor és Bors néni
Magyar gyermekversek gyűjteménye
Lehet-e mindenkinek tetsző antológiát szerkeszteni? Az Unikornis Kiadó remek sorozatában, A magyar költészet kincsestárában megjelent gyermekversgyűjtemény kérdőjeleket hagy maga után.
A kötet első felében a népköltészet nyelvi gazdagságát, játékos vidámságát csodálhatjuk meg. Alig ismert és régi jeles költők sorakoznak itt: Faludi Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor, Gyulai Pál. Pósa Lajos „bácsi” kedves, édeskés versei muzsikálnak, majd cserkészindulók és úttörődalok. Tamkó Sirató Károly pattogó ritmusait, tréfás ötleteit, Zelk Zoltán finom szövésű sorait, Devecseri Gábor állatkerti miniatűrjeit fedezzük föl újra; Csanádi Imre derűs hangulatú verseiben a képek varázsa idézi a természet jelenségeit… Nemes Nagy Ágnes költeményei kicsiknek és szívükben gyermeknek megmaradt felnőtteknek egyaránt szólnak, valamennyi sziporkázó telitalálat, örömet sugárzó játék. Kormos István pisze kölyökmackója, Vackor ma is bámulatos versmese, mint ahogyan Kányádi Sándor, Orbán Ottó, Kiss Anna gyermekversei is tele vannak nyelvi leleménnyel.
És nincs tovább. Az olvasó riadtan lapoz vissza, és nem hisz a szemének: a világirodalom egyik legnagyobbja, Weöres Sándor hiányzik! És a többiek: Márai, Szabó Lőrinc. A gyermekirodalom ma élő nagyjai sincsenek a kötetben: Bella István, Kiss Benedek, Szepesi Attila, Veress Miklós. A szerkesztő jelzi, hogy többen jogi problémák miatt maradtak ki. Kár, hogy így történt. Így csak kívülről nagyon szép ez a gyűjtemény, belülről kicsit szegényes és arányaiban elméretezett.
(Gyermekversek. Unikornis Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 3000 forint)
Fenyvesi Félix Lajos
***
Intim földrajz
Tudományos fantázia emberszeretettel
A könyv címe pikáns gondolattársításra ingerelheti az olvasót, ám az első mondatokból kiderül, komoly művet vett a kezébe. Natalie Angier Pulitzer-díjas biológusnő ezzel a munkájával azt a kérdést igyekezett minden oldalról körüljárni, hogy mitől nő a nő. Tudományos alapossággal válogat a genetika, az agy-, a hormon- és a fejlődéskutatás eredményeiből, illetve a történelemből, az irodalomból, a művészetből szemelgetve pillant bele abba a folyamatba, ahogy az idők során körülírtak egy-egy testrészt vagy testi megnyilvánulást. És amint a szerző maga is hangsúlyozza: személyességre törekedett, így a tudományos fejtegetés nehézkes stílusát derűvel, szellemesen, olykor szinte líraian oldja fel.
A női test dionüszoszi tiszteletet érdemel. Ezt nem könnyű elérni, hiszen évszázadokon át visszataszítónak találták, mostanában óriási hűhót csapnak körülötte, gyakran lesüllyesztve a reklámok szintjére. Pedig érdemes tökéletesen megismerni, hogy az egészség, illetve betegség ma mindenkit foglalkoztató kérdéseiben magunk is tisztán lássunk, hogy megfejthessük a nők egyre gyakoribb hisztérikus, sőt agresszív magatartásának titkát. A párválasztás, a házasság, a gyermekszülés és -nevelés ma sem ment ki a divatból, de társadalmi szokásaink nagyon sokat változtak az évezredek folyamán. A nőknek a mai életritmushoz kell alkalmazkodniuk úgy, hogy közben eleget tesznek a természet ősi parancsainak is.
Ez a mű nem a mindennapok egészségügyi kézikönyve, nem is harcos feminista vitairat, s nem a férfiak és nők közötti különbségeket taglalja. Műfaja tudományos fantázia, tetézve nagy adag emberszeretettel és megértéssel.
(Natalie Angier: A nő intim földrajza. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Ára: 2590 forint)
Rácz Judit
***
Habsburgok Magyarországon
Dr. Sára János monográfiája
Nagy fába vágja a fejszéjét, aki a Habsburgok és Magyarország kapcsolatát kívánja feltérképezni, hiszen a dinasztia 406 esztendőn keresztül ült a magyar trónon, s előtte is évszázadokig hatott sorsunkra. Nem csekély önbizalomról tanúskodik, hogy a szerző egyedül látott hozzá a több mint ezer esztendő eseményeit átfogó könyv megírásához. Mert ilyen nagy ívű munka színvonalas elvégzéséhez éppen úgy kell ismerni a középkort, mint a XX. század történéseit, otthon kell lenni a magyar és az európai politikatörténetben, érteni kell a had- és gazdaságtörténethez. Ráadásul elengedhetetlen ezen ismeretek állandó aktualizálása, hogy a szerző elkerülhesse az összefoglaló művek egyik legnagyobb veszélyét, a már régen meghaladott kutatási eredmények kritikátlan megismétlését. Mint ahogy sajnálatos módon itt is történik, hiszen például az első világháborúval foglalkozó rész gyakorlatilag Galántai professzor 1980-as könyvének tömörített változata.
Sajnos a mű a tudományos igényű feldolgozás egyetlen ismérvével sem rendelkezik. Hiányoznak a lábjegyzetek, és Sára a szövegben sem jelölte meg, milyen forrásokra, feldolgozásokra alapozza gyakran brosúraízű megállapításait. Kérdéses, hogy megírható-e az egykoron egész Európára kiterjedt Habsburg-család története pusztán magyar nyelvű feldolgozások alapján? Aránytévesztésnek tűnik, hogy míg részletesen foglalkozik a korabeli etikett furcsaságaival – ilyen többek között Rudolf trónörökös „éheztetése” a lánykéréskor a belga királyi udvarban –, addig szinte semmit nem tudunk meg például a budapesti parlamentet uraló közjogi viták okairól. A könyv megállapításai pontatlanok, gyakran szakszerűtlenek, s az olyan megfogalmazásoknak, mint Németország „taccsra tétele”, inkább kávéházi törzsasztaloknál van helyük. A könyv említésre méltó érdekessége ugyanakkor a függelékként csatolt Habsburg-statisztika, amelyből megtudhatjuk, a család melyik tagja hányszor nősült, hány gyermeke született, s hol van eltemetve.
A könyv új ismeretet nem közvetít, mindössze egy lexikon szócikkének terjedelmében foglalja össze az uralkodói életrajzokat és a történelmi eseményeket, így a Habsburgok és a magyar történelem eseményeiről tájékozódni kívánó olvasó színvonalasabb feldolgozásokat találhat a jobb könyvtárak polcain.
(Dr. Sára János: A Habsburgok és Magyarország. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 4950 forint)
Keresztes Lajos
***
Nomen est omen
Konok Tamás, a homo ludens
Pontosan megszerkesztett, tiszta formák. Vízszintesekből, függőlegesekből, átlókból, plasztikus kontúrokból és körvonalakból. A figurálistól a tisztán „geometrikus grammatikáig”. Feketék, fehérek és ragyogó színek ezernyi árnyalatban. Játékos elemek sokasága. Rajzok, olajképek, a látszólagos szigorúság mögött megbújó homo ludensről tanúskodó montázsok, amelyeket most először láthatunk a székesfehérvári Szent István Király Múzeum szép kiállításán.
Budapest – Párizs – New York – Zürich – Párizs – Budapest jelzi ennek a változatosságában konokul következetes képzőművészpályának a fő állomásait.
A művelt értelmiségi családból származó (dédapja, id. Sándy Gyula festőművész, Székely Bertalan barátja, nagyapja, Sándy Gyula építész, a Műegyetem tanszékvezető egyetemi tanára), muzsikusnak indult festőművész 1959-től évtizedekig Párizsban élt. A rendszerváltozás után, a kilencvenes évek második felében talált vissza igazán Magyarországra. Voltak ugyan kiállításai itthon már előbb is, de a Szépművészeti Múzeumban 1981-ben megrendezett tárlat vendégkönyvének bejegyzései még szinte teljes értetlenségről tanúskodtak. Konok Tamás ma már műegyetemi előadóként is jól ismert. Azon kevesek közé tartozik, akik úgy tudnak beszélni a képzőművészetről, hogy megszerettetik, megértetik velünk elmúlt korok és a legutóbbi idők alkotóit is. A legmagasabb hazai elismerést az 1998-ban odaítélt Kossuth-díj jelzi.
A műveiről készült reprodukciókkal és rendkívül érdekes rajzokkal, fotókkal illusztrált, most megjelent szép kiállítású, magyar és francia nyelvű kötet Konok Tamás eddigi életművét követi nyomon egy hosszú interjú (Beke László) és két tanulmány (Peter Baum, a linzi Neue Galerie vezetője, illetve Steven Mansbach, a New York-i Pratt University művészettörténeti tanszékének professzora) segítségével. Alkalmat adva arra, hogy együtt lássuk legfontosabb munkáit, amelyek jó része ma már különböző országokban, magán- és közgyűjteményekben található meg. (Kár, hogy a kiváló munkát végző fordítók gondos javításait nem mindig látjuk viszont a kész kötetben.)
(Konok. Balassi Kiadó, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)
Ferch
***
Helikon Könyvesház sikerlistája
Ismeretterjesztő
1. Molnár Gál Péter: A pesti mulatók, Helikon 2980 Ft
2. Borok világa, Kossuth 5990 Ft
3. Manuel Gausa–Jaime Salazar: Szabadon álló családi ház, Terc 8900 Ft
4. Polónyi István–Tímár János: Tudásgyár vagy papírgyár, Új Mandátum 1530 Ft
5. Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés, Osiris 1500 Ft
Szépirodalom
1. Márai Sándor: Válás Budán, Helikon 1200 Ft
2. Szilágyi István: Hollóidő, Magvető 2290 Ft
3. Irving Stone: Michelangelo I–II., Kossuth 3990 Ft
4. Bruce Porter: Betépve, Ulpius Ház 1780 Ft
5. Ephraim Kishon: Kész színház, Ab Ovo 1600 Ft