„A halál hiteltelen”
Szantelli Júlia: Homlokomon kötél
Valamikor 1957–58-ban súlyos betegségből felgyógyult kislány üldögél a terézvárosi Hunyadi tér egyik padján. 1956-ban megölték apját és bátyját, csak édesanyja és nővére maradt neki. A magányos kis álmodozó mellé társul szegődik a nála valamivel nagyobb Zoli, aki pártfogásába veszi, és megpróbálja történeteivel „életre mesélni”. Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy gyermekkönyvet olvas, ki kell ábrándítanunk. A névtelen kislánynak, Zolinak, valamint a tér jellegzetes figurájának, a mozdíthatatlanul nehéz kordéját húzó Culáger Jani bácsinak történeteiből mozaikszerűen bontakozik ki a huszadik századi magyar valóság húsz kemény esztendeje, a harmincas évek derekától az ötvenhat utáni megtorlásokig terjedő időszak. Éspedig nem a nagypolitika, a nagybetűs történelem vagy valami magasztosnak képzelt eszme, hanem a robotoló és mindig szebbre, jobbra vágyó kisember nézőpontjából, akiről a szellem és a hatalom képviselői oly sokszor megfeledkeznek.
Egyformán hős Lord Byron, a kislány költői hajlamú iskolatársa, aki fellázad, és nem akar úttörő lenni, ugyanis nincs vesztenivalója; Jani bácsi elbeszélésében a két jutasi őrmester, akik feláldozzák életüket az orosz hómezőkön, hogy bajtársaik megmenekülhessenek a biztos haláltól; a kislány édesapja, aki ötvenhatban tárgyalni megy az orosz katonákhoz, hogy ne lőjék szét a házat, mert sok gyerek bújik ott; és hős az az orosz katona is, aki a parancs ellenére nem lő, és megmenti a kislány életét…
Az elsőkötetes Szantelli Júlia könyvében úgy rakódnak egymásra a múlt rétegei, mint egy többször felperzselt és reménységtéglákból megannyiszor újra fölépített város romjai. Feledhetetlen epizódok sora, emberi sorsok pár mondatba sűrítve, a holtak temetése a téren a fagyos novemberben, a szétlőtt körút felett lebegő nagy fekete zongora… A komor, tragikus hangot csak a szerző különös, álomszerűen légies, érzéki, az iskolai és a pesti szlenget keverő nyelvezete enyhíti, valamint a fanyar irónia: a kislány nem akar felelni az iskolában, indokot keres, de nincs kedve újabb meg újabb nagyszülőket „meghalasztani”, és a halomnyi hulla ellenére, amennyit rövid életében látott, azt gondolja lemondóan: „Nem, hagyjuk. A halál hiteltelen…”
(Szantelli Júlia: Homlokomon kötél. Göncöl Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 1290 forint)
Szappanos Gábor
***
Periféria és nomád örökség
A Nagyalföld történeti földrajza
Meglehet, illetlenség, mégis jó szívvel nevezem Beluszky Pál könyvét történeti-geológiai kriminek. Kutatásai, a Nagyalföld földtörténeti és kultúrhistóriai múltját összefoglaló nyomozásai ugyanis nemcsak szakszerűek, hanem izgalmasak is. E tájról sokat és sokfélét írtak már. A felvidéki származású Tessedik Sámuel ostorozta az itteni életformát, Széchenyi féltette, Petőfi rajongott érte. Kaán Károly a táj növénytakaróját, Veress Péter az itt élő parasztság mentalitását elemezte. Szűcs Sándor a néprajzi anekdotákat kötötte füzérbe. Európának erről a szokatlan fertályáról Hamvas Béla azt írta: olyan, mintha valahol a távoli Belső-Ázsiában a szél felkapta volna a tágas puszták egy darabját, és elejtette Európa közepén.
A szerző midenekelőtt az Alföld határait és fekvését vizsgálja – ez sem könnyű, hisz a politikai-kulturális mezsgyék sokat változtak az elmúlt évszázadokban. Szemügyre veszi a táj sajátosságait, „periféria jellegét”, a „nomád örökséget” és e vidék mindmáig észrevehető földrajzi és társadalmi archaizmusait. Csakúgy, mint az itteni speciális képződmények, a mezővárosok XV–XVII. századbeli kialakulásának históriáját, lakossága változásait, illetve e bonyolult, ezerszínű „város- és tájportrék” lassú, mégis szemmel követhető módosulásait.
Nem maradhat el persze e vidék történelmének szemügyre vétele sem, az itteni középkor, a tatárdúlás, a reformáció, a török időszak, majd az „újrafeudalizálódás” eseményei. Beluszkynak egyszersmind ki kell térnie a sajátos alföldi képződmény, a tanyavilág múltjának és jelenének, sejthetően végóráinak vizsgálatára is. Hiánypótló munka Beluszky Pálé, hiszen ezt az izgalmas tájat eddig leginkább a néprajzosok fürkészték érdeklődéssel, hangulatos, sokszor nosztalgiával átitatott képet festve a hajdani lápvilágról, a halászok, darvászok, csíkászok és ridegpásztorok tovatűnt vagy épp tovatűnő napjairól.
(Beluszky Pál: A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2001. Ára: 3880 forint)
Kákonyi Péter
***
Egyiptom rejtelmei, csodái
Kákosy László válogatott tanulmányai
Az ókori Egyiptom a nagyközönség számára fáraók, égig érő piramisok, csodálatos falfestményekkel borított sírkamrák, hátborzongató sírrablások rejtélyes földje. De arról, hogy miként éltek, hogyan gondolkodtak valójában hajdani lakói, a köznép és az uralkodók, vajmi keveset tud az átlagos halandó. Kákosy László, az ELTE nemzetközi hírű egyiptológusprofesszora életét a legszélesebb értelemben vett egyiptomi kultúra kutatásának szentelte. Négy évtized szakcikkeinek és tudományos ismeretterjesztő tanulmányainak csokrát adta most közre az Osiris Kiadó. „A válogatásnál egyrészt fontos szempont volt, hogy a tudományos mondanivaló ma is megállja a helyét – írja Kákosy László a kötethez írt előszóban –, másrészt arra törekedtem, hogy a tanulmánygyűjtemény demonstrálja, mely témák foglalkoztattak különösképpen pályám indulásától.”
Olvashatunk többek között az egyiptomi aranykormítoszokról, a Kheopsz-piramis feltöréséről, Nagy Sándor és Egyiptom kapcsolatáról; az ókori Kelet legnagyobb metropolisáról, Thébáról; a hellenisztikus világ művelődési központjáról, Alexandriáról, a Thot-kultuszról, az egyiptomi asztrológiáról és még a réges-régi meteoritbecsapódásokról is. Érdekes elemzést találunk arról, hogyan érzékeltette az egyiptomi művészet az időt és az öröklétet fejlett, elvont gondolkodásról tanúskodó jelképrendszerrel. Megtudhatjuk, hogy a múlt mélységes mély kútjába vesző időben az egyiptomi és a héber vallásos irodalom meglepően egybehangzó választ adott arra a kérdésre, hol az ember helye a világban. Az egyes cikkekhez jegyzetanyag, a kötethez név- és tárgymutató járul.
(Kákosy László: Az alexandriai időisten. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 1880 forint)
Ferch
***
Mindenszentek
Regény a lét szertartásairól
Nooteboom különös holland író: hazájában tölti a legkevesebb időt, szívesebben időz spanyol vagy német földön. Európa csaknem valamennyi országában jól ismerik, művei java része magyarul is olvasható. A „XX. század nagy misztikusának” minden írása esemény. A Mindenszentekkel – amelyet a utóbbi évek legjobb holland regényeként jegyeznek – nagy vihart váltott ki szűkebb pátriájában. Pedig ezúttal sem ír másról, mint korábban: a lét szertartásairól, az összefüggésekről és kényszerekről, arról a csillapíthatatlan sóvárgásról, amely az intuíció és a művészet bátorításában felszínre hozhatja a személyiség titkos zugaiban ősidők óta lappangó, valamennyiünkben közös lényeget.
A kilencvenes évek közepén járunk: a főszereplő, Arthur Daane filmrendező felváltva él hazájában, Németországban, Spanyolországban vagy éppen a világnak abban a szegletében, ahová munkája veti. Többnyire egyszerű kameramanként dolgozik, de hivatás, haza kötöttségei alóli szabadságáért nagy árat fizetett: kisfia és felesége repülőszerencsétlenségben veszett oda, attól fogva „bolygó hollandiként” utazgat szerte a világban. Szabadságában rábukkanhat a „jelenségek anonim, nem megcsinált, nem megnevezett világára, amelynek ellensúlyoznia kéne a másik világot: a nevekét, az eseményekét”. Földünk népirtásainak gyakorlott megörökítője szabad idejében filmfelvevőjével a metró mozgólépcsőin toporgó lábakat, a felhők fodrozódását, egy építési gödör hordalékos alját pásztázza, hogy a pillanat archiválásából és újraalkotásából egyszer megszülessen a halhatatlanság kompozíciója.
Egy napon különös lányt hoz Arthur útjába a véletlen, aki lelkében éppúgy sérült, bizalmatlan, ám éppolyan kiforrott egyéniség, s éppúgy szabadulna múltjától, akár a férfi. Kettejük furcsa kapcsolata, a szerelem lehetősége jelenti a regény másik síkját, míg a statikus hátteret a barátok – akikben könnyű ráismerni korunk nagy művészére, filozófusára – disputái adják, újra meg újra körüljárva a történelem és személyiség megragadhatatlanságának tételét. A szikrázó mondatok, súlyos paradoxonok nagyszerű olvasmányt, igazi szellemi kalandot kínálnak. A regényt Devich Klára kitűnő átültetésében olvashatjuk.
(Cees Nooteboom: Mindenszentek. Európa Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 1980 forint)
Balkó Ágnes
***
Fókusz Könyváruház
Szépirodalmi sikerlista
1. Helen Fielding: Bridget Jones naplója – Európa Könyvkiadó 1500 Ft
2. Helen Fielding: Mindjárt megőrülök! – Európa Könyvkiadó 1700 Ft
3. Jean Sasson: A fátyol mögött – Gabo Könyvkiadó 990 Ft
4. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve – Animus Kiadó 1290 Ft
5. Márai Sándor: Válás Budán – Helikon Kiadó 1200 Ft
6. Jean Sasson: Királyi sivatag – Gabo Könyvkiadó 990 Ft
7. Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg – Móra 1390 Ft
8. Elisabeth Wurtzel: Prozac-ország – Európa Könyvkiadó 1980 Ft
9. Jean Sasson: A hercegnő lányai – Gabo Könyvkiadó 990 Ft
10. India Knight: Szex, pasik, gyötrelmek… – Ulipus-Ház Kiadó 1780 Ft
migráns
A magyar politikát kritizálja Svédország, de pénzt ad a migránsoknak, hogy hazamenjenek
