Mikola István úgy vélekedett, hogy a MOK testületi döntése jórészt félreértésekből következett. Hétfőn kezdeményezte az úgynevezett „kórháztörvény” visszavonását a MOK, s erről Orbán Viktor miniszterelnököt levélben tájékoztatták.
A MOK testülete szerint a törvényjavaslatban leírt formában a szabadfoglalkozású orvosok jogi védelem nélkül maradnak. A miniszter szerint a MOK javaslatainak jelentős része a parlamenti vita alkalmával módosító indítványokkal beépíthető a törvénybe. Elmondta: a megbeszélés után a MOK vezetői kifejezték készségüket döntésük átgondolására, és a jövő héten újabb tárgyalási fordulón találkoznak a minisztérium vezetőivel.
*
Benyhe István, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap mutatkozott be az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága előtt. – A nemzeti népegészségügyi program megvalósításában a civil szervezetek közreműködésére is számítok – jelentette ki Benyhe István. Hozzátette: legfőbb feladatának a parlament és a tárca közötti egyeztetés elősegítését tartja. Az államtitkár kifejtette, tapasztalatai szerint a hazai politikai erők megértették, hogy az egészségügy és a népegészségügyi program pártpolitikák felett álló kérdés. A kormányprogram kiemelt része az egészségügy, hiszen beteg országot nem lehet gazdasági csúcsteljesítményekre sarkallni – szögezte le.
A bizottság konzultációt tartott a szegedi, a kiskunhalasi és a soproni önkormányzati tulajdonú fekvőbeteg-gyógyintézetek magánosításával kapcsolatban. Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) vezetője szerint a „privatizáció” szegedi modellje a közpénzek „garantált osztogatását” szolgálja, ezért a szakszervezet a Csongrád megyei főügyészhez, a Gazdasági Versenyhivatalhoz s más felügyeleti szervekhez fordult az ügyben. Bartha László szegedi polgármester kijelentette: az EDDSZ hibás lépéseket tett, s ha bebizonyosodik, hogy kijelentéseiknek nincs alapja, hamis vádaskodás miatt feljelentik a szakszervezetet.
Újabb oligarcha-család bukkant fel Magyar Péter mögött
