Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette készül a függetlenség kikiáltása utáni második elnökválasztására Fehéroroszország. A fegyveres testületek ugyanis az események „belgrádi” alakulásával, azaz ellenzéki fellépésekkel is számolnak, így a választások idején különleges szolgálati rendben működnek. A 10,2 milliós ország hétmillió szavazásra jogosult polgára vasárnap a leköszönő államfő, Alekszandr Lukasenko, a közös ellenzéki jelölt Vladimir Goncsarik szakszervezeti vezető és a liberális demokrata pártvezető, Szergej Gajdukevics közül választhat. A tét igazán az, hogy megszakad-e Lukasenko hét éve tartó tekintélyelvű kormányzása, megkezdődnek-e végre a reformok, és az ország kitör-e az elszigeteltségből.
Az esélyeket illetően a megfigyelők meglehetősen bizonytalanok. Lukasenko ugyan még mindig a legnépszerűbb politikus, különösen a vidékiek körében, de közel ötvenszázalékos mutatója az utóbbi két-három hétben érezhetően esett, miközben az ellenzéki jelölt Goncsarik egyre jobb eredményeket produkált a közvélemény-kutatásokon. Így neki még van esélye arra, hogy felzárkózzon a biztos, minimum 40 százalékos táborral rendelkező jelenlegi elnök mögé, és második fordulóra kerüljön sor. Nem zárják ki azonban az elemzők azt sem – és erre a kampány minden alapot megad –, hogy Lukasenko az eredmények meghamisításához folyamodik, mivel egy esetleges a második forduló időt adna Goncsariknak, és ez új helyzetet teremthetne. A minszki hatalom ez esetben nem zárja ki a „belgrádi forgatókönyv”, tehát az utcai megmozdulások lehetőségét sem, amelyet szerinte a Nyugat szítana. Egy felmérés szerint mindenesetre a lakosságnak csupán mintegy tíz százaléka kész az eltökélt tiltakozásra, a többség beletörődne az eredménybe akkor is, ha az nem tetszik neki.
Orbán Viktor szavait svéd vezetők erősítik meg
