Ha konkrét eladási ajánlat érkezik, akkor az FM-hivatal a minisztériummal együtt dönt arról, valóban indokolt-e a szóban forgó termőföld állam általi megvétele. Amenynyiben igen, akkor forgalmi értékbecslést készítenek, amely alapján meghatározzák a vételárat. Ha ezt az eladó elfogadja, akkor a szerződés aláírásra átkerül a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI), és a vagyoni igazgatóság gondoskodik a szerződésben foglaltak végrehajtásáról – nyilatkozta a Magyar Nemzet érdeklődésére Molnár Zoltán, a földalapról szóló törvény megjelenéséig az állam tulajdonába kerülő földeket kezelő KVI vezérigazgatója. Miután a KVI kifizeti a vételárat, birtokba veszi az ingatlant, intézkedik a földhivatalnál, hogy az a magyar állam tulajdonába kerüljön, egyúttal intézkedik arról is, hogy a terület kezelőjeként a KVI-t bejegyezzék. E feladatot a KVI egészen addig látja el, amíg a Nemzeti Földalapról szóló törvény nem lép életbe, utána a szervezetnek is annak megfelelően kell cselekednie – mondta Molnár Zoltán.
Lapunk kérdésére, miszerint mennyi érdeklődőre, illetve eladóra számít a KVI, Molnár Zoltán azt felelte, azt pillanatnyilag nehéz megállapítani, mert bár érdeklődők eddig is voltak, a valóságos igény csak most, a konkrétumok megjelenése után lesz felmérhető.
A vezérigazgató kiemelte: igaz, hogy a földvásárlások a zsebszerződések felszámolására indulnak, de ez nem zárja ki, hogy más, zsebszerződéssel nem érintett területeket is felkínáljanak az államnak. Ha a terület gazdája előzőleg zsebszerződést kapott, akkor azt minden esetben neki kell felmondania, és amennyiben szükséges, ehhez az FM-hivatalokban működő ügyvédektől segítséget kap. Az immár állami földekről – a földalapról szóló törvény megjelenéséig – a KVI és az agrártárca együtt dönt.
Kanadában rettegnek Halász Bence miatt, az olimpiai bajnok hátrányban a vb-döntőben
