Már tartósan csökken az export

A kedvezőtlen világgazdasági hatások következtében lassul a magyar gazdaság növekedési dinamikája. Júliusig a kivitel 17,5, a behozatal 17,6 százalékkal bővült. A külkereskedelmi forgalom dinamikája a második negyedévtől fokozatosan csökken. Sajnálatos módon Lengyelország és Románia lassítja a magyar gabona importengedélyének kiadását.

A gazdasági növekedés dinamikájában, lassulás tapasztalható ami a világgazdaságban bekövetkező változásoknak tudható be – mondta Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára tegnap a külgazdasági és a magyar gazdasági folyamatok január–július havi alakulását ismertetve. Hozzátette: a múlt év azonos időszakához képest az első hét hónapban a kivitel 17,5 százalékkal bővült, 19,26 milliárd eurót tett ki, míg az import 17,6 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 21,67 milliárd eurót.
A júliusi adatok mutatják a legalacsonyabb értéket: az export 3,9 százalékponttal emelkedett, az importdinamika pedig tíz százalék volt. A vámtechnikai eljárások korrekciója után a júliusi exportnövekedési ütem további 3,5 százalékponttal módosult, így a kivitel júliusban 7,4 százalékkal bővülhetett. A külkereskedelmi mérleg hiánya az első hét hónapban 2,409 milliárd euró volt, ami 378 millióval több a múlt év azonos időszakához viszonyítva, míg a külkereskedelmi mérleg hiányának relatív értéke mindössze 0,1 százalékkal emelkedett. A fizetéssel nem járó tételek korrigált mérlegének hiánya 1,677 millió euró volt, ami hét százalékponttal javult a tavalyi mutatóhoz képest.
Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint mivel a magyar gazdaság jelentősen kötődik az amerikai és uniós piacokhoz, fokozatosan lassuló növekedéssel kell számolni. Ezt támasztja alá, hogy például az USA-ban az év első hat hónapjában a magyar kivitel nagyjából tíz százalékkal csökkent. Ez leginkább az elektronikai szektort, a számítógépipar kivitelét érintette. Balás Péter ismertette, hogy Magyarország Oroszországba irányuló exportja tovább gyengélkedik, és már a tavalyi időarányos forgalmat sem sikerült elérni. A kelet-európai országokba irányuló export értéke 28 százalékkal, míg az importé 18 százalékkal nőtt. E körön belül meghatározó és kedvező változás következett be a CEFTA-országokkal folytatott külkereskedelemben, ahol júliusig a kivitel 34 százalékkal nőtt, míg az import csak 22 százalékkal bővült. Ezen belül a román, a cseh és a szlovák külkereskedelem volt jelentősen kedvező, míg Lengyelország esetében az export stagnált, az import nőtt. Rendkívül dinamikusan bővültek kereskedelmi kapcsolataink Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával is. Balás Péter rámutatott: az utóbbi évek szabadkereskedelmi egyezményeinek van értelmük, hiszen jelentős segítséget nyújtanak a nehezebb időkben a gazdaságnak. Horvátország esetében az áprilisban aláírt dokumentum elősegítette a magyar exportot, ami 45 százalékkal nőtt e rövid idő alatt, miközben az onnan származó import csak nyolc százalékkal emelkedett.
– A romló gazdasági környezetben felerősödik az a késztetés, hogy az országok saját termelésüket védjék. Úgy látszik, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások ellenére Lengyelország a gabona importengedélyeinek kiadását lassítja. Románia pedig magasabb minőségi követelményeket támaszt az importgabonával szemben, miközben saját gabonája esetében hasonló lépést nem tesz. Oroszország is él piacvédő eszközökkel: augusztusban vámot emelt. A külgazdaságért felelős helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban kijelentette rövidesen tárgyalásokat kezdenek az érintett országokkal a problémák megoldására.