Nagy Sándor és Dzsingisz kán, majd a britek és a szovjetek csapatai is benyomultak Afganisztánba, ám a Közép-Ázsia, Közel-Kelet és az indiai szubkontinens kereszteződésében fekvő országból egytől egyig kiverték őket. Megszállások, polgárháborúk, természeti és humanitárius katasztrófák sújtotta ország a hidegháború múltával leginkább azzal keltette fel a nagyhatalmak – főként az Egyesült Államok – érdeklődését, hogy búvóhelyet biztosított Oszama bin Ladennek. A szaúdi származású milliárdos és a tálibok kapcsolata még a szovjet invázió idejére datálódik. Akkor a nyugati hatalmak pénzzel és fegyverekkel támogatták az antikommunista iszlám mudzsahid (szent harcos) csoportokat. A CIA révén egyébként még a legradikálisabb csoportok is kaptak a munícióból, köztük az úgynevezett arab légió is, amelynek Oszama bin Laden volt az egyik erőssége. A hadianyag-szállításból kivette a részét Nagy-Britannia, Pakisztán, Kína, Irán és Szaúd-Arábia is.
Afganisztánban a szovjetek nem tudtak igazán gyökeret ereszteni: az általuk irányított bábkormány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a lakosság nagy része hamarosan a rezsim ellen fordult és a szovjet katonák közül is többen átálltak a mudzsahidek oldalára. A szovjetek 1989-es kivonulása után az amerikaiak megpróbálták összegyűjteni a fegyverek nagy részét – kevés sikerrel. Az Afganisztánban harcoló szovjet katonák – saját elmondásuk szerint – a poklok poklát járták meg. Mint az egyik orosz veterán a minap a CNN hírtelevíziónak kifejtette, a modern fegyverek és a lézer vezérlésű rakéták mit sem érnek az afganisztáni hegyekben. Orosz katonai szakértők szerint, ha Washington nem lesz elég körültekintő, Afganisztán könnyen az amerikaiak második Vietnamja lehet.
A németek egy eritreai menekültet ünnepelnek, aki lerészegedne az atlétikai vb-n
