Putyin teszteli a Nyugatot?

Miközben a nyugati vezetők halogatják a kemény fellépést, a Kreml emelheti a tétet. Az ukrán sajtó szerint Putyin célja nem más, mint a NATO egységének aláásása, különösen az 5. cikkely hitelességének megkérdőjelezése, amely kimondja: egy szövetséges elleni támadás minden tag elleni támadásnak számít.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Kremlben Fotó: Vjacseszlav Prokofjev Forrás: AFP

A washingtoni Demokráciák Védelméért Alapítvány (FDD) kutatója, Ivana Stradner a The Telegraph hasábjain figyelmeztetett:

Ne legyen kétség: Oroszország árnyékháborúja a Nyugat ellen folytatódni fog. Ha nem kap rá kemény választ, Putyin rezsimje tovább fokozza az eszkalációt.

Merényletek és szabotázs Európában

A szakértő szerint a Kreml tervei között szerepelt európai katonai létesítmények, amerikai bázisok és személyzet elleni támadás is. Németországban például egy teherszállító repülőgépre próbáltak robbanószerkezetet csempészni, amely – gyanú szerint – az Egyesült Államokba és Kanadába tartó járatokat célozta volna. Moszkva emellett szerinte megkísérelte a német fegyveróriás, a Rheinmetall vezérigazgatójának, Armin Pappergernek a likvidálását is.

A lengyelországi dróntámadás egy része Belarusszia felől érkezett, ami Putyinnak lehetőséget ad a felelősség letagadására. Ugyanakkor a lépés azt is jelzi, hogy a Kreml egyre magabiztosabban teszteli a Nyugat eltökéltségét.

Putyin lépéseire a Nyugatnak keményebb választ kell adnia

Stradner szerint az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek túl kell lépniük a hangzatos nyilatkozatokon. A kutató szerint szükséges lenne:

az orosz hírszerzők kiutasítása, a hírszerzési információk nyilvánosságra hozatala, másodlagos szankciók bevezetése az orosz olajbevételek csökkentésére, valamint több fegyverszállítás Ukrajnának, hogy Kijev vissza tudjon vágni az agressziónak.

Az elemzés arra is figyelmeztet, hogy a Nyugatnak kiemelt figyelemmel kell követnie a közelgő moldovai parlamenti választásokat, mivel fennáll a veszélye annak, hogy Moszkva ott is beavatkozik. A cikk szerint a német közvéleményben is egyre nagyobb a nyugtalanság: a felmérések szerint a lakosság 62 százaléka reális veszélynek tartja, hogy Oroszország támadást indíthat valamely NATO-tagország ellen, például Lengyelország vagy Litvánia irányába.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Kremlben (Fotó: AFP/Vjacseszlav Prokofjev)