Az egyetem alapításáról már tavaly áprilisban döntött az erdélyi egyházi vezetők által létrehozott Sapientia Alapítvány kuratóriuma, az akkreditáció késedelme miatt azonban csak az idén nyáron vált lehetővé a felsőfokú oktatási intézmény létrehozása. Indításához diákokra, tanárokra és épületekre van szükség, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mindhárom téren jól áll – hangsúlyozta lapunknak Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) az EMTE támogatásának felügyeletével megbízott gazdasági elnökhelyettese. A felvételik július–augusztusban lezajlottak, Csíkszeredán például több mint két és félszeres volt a túljelentkezés, a meghirdetett 175 helyre 487-en szerettek volna bejutni. Vidékfejlesztés szakra csaknem kilencszer többen pályáztak, az eredetileg tervezett 25 hallgató helyett így 56-ot vettek fel. A könyvelés és gazdasági informatika szak 50 helyére 116-an jelentkeztek, népszerű volt a román–angol és betelt az agrárközgazdaság szak is. Az egyetem másik fontos helyszínén, Marosvásárhelyen az öt szakra első körben mindössze 120 hallgatót vettek fel, bizonyos szakoknak az akkreditációja ugyanis sokat késett, ezért volt például alacsony az érdeklődés az amúgy igen népszerű informatika iránt. A betöltetlenül maradt helyekre még szeptember folyamán megtartják a pótfelvételiket. Nagyváradon, a már évek óta működő Partiumi Keresztény Egyetemen 650 diák fog tanulni, ami azt jelenti, hogy az EMTE-n összesen körülbelül 1000 hallgató kezdi meg tanulmányait. A nagyváradi egyetem ugyan hivatalosan még nem része az EMTE-nek, az integrációja már folyamatban van. A magyar egyetemen meghirdetett helyek fele tandíjmentes, a másik felére felvett hallgatóknak pedig évi 200 dollárt kell fizetniük. A tudományegyetem első évfolyamán három csángó diák tandíjmentesen tanulhat majd. Az EMTE ugyanakkor háromféle – szociális, érdem- és tanulmányi – ösztöndíjat biztosít majd hallgatóinak.
A tanári kar biztosítására két héttel ezelőtt tartották meg a versenyvizsgát, a szabadon maradt helyek egy részére pótkiírást tesznek közzé, és magyarországi vendégoktató tanárokra is számítanak. Nagyváradon nem küzdenek ilyen gondokkal, a már évek óta működő intézménynek kiépült az oktatói gárdája, a tanévnyitóval együtt pedig az oktatásnak helyet adó felújított püspöki palotát is átadják. Az EMTE Marosvásárhelyen a katolikus egyház tulajdonában lévő Deus Providebit házban kap helyet, amely – többek között a magyar kormány támogatásával – tavaly készült el. Csíkszeredán egyelőre rohamtempóban folyik a több mint tízezer négyzetméteres egykori Hargita szálló átépítése. Az épület a Sapientia Alapítvány tulajdonában van, és az építésvezetők szerint az oktatáshoz szükséges funkciók október elejére készen lesznek. Az EMTE központja és rektori hivatala Kolozsváron lesz. A Mátyás utcai ház felújítása ez év őszén kezdődik meg, átadásáig az egyetem bérelt ingatlanokban működik. A „kincses városban” egyébként azért nem indítanak most képzést – vázolta Misovicz –, mert az EMTE az első időszakban nem kívánt versenyhelyzetet teremteni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen működő magyar oktatásnak. Az EMTE szakkollégiuma, kutatóintézete és adminisztrációs feladatainak ellátásán kívül Kolozsváron lenne a központi egyetemi könyvtár is. Gondot jelent azonban, hogy jelenleg úgy tűnik, megfizethető áron nehéz alkalmas épületet találni, Kolozsvár adottságai ugyanakkor olyanok, hogy új építkezés csak a külső részeken lenne megvalósítható. Tervek szerint a bibliotéka a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatói előtt is nyitott lesz, az erdélyi magyarság érdekeit szolgáló kutató- és dokumentációs munka is folyna benne.
Az egyetem végleges akkreditációjára hét esztendőt kell várni. A román törvények szerint három évfolyamnak kell befejeznie tanulmányait más intézményekben államvizsgát téve ahhoz, hogy az EMTE akkreditációját véglegesítsék. A HTMH elnökhelyettese úgy véli, ha az egyetem mind oktatási színvonalával, mind infrastruktúrájával Románia legkiválóbb felsőfokú intézményei közé emelkedik, és nemzetközi kapcsolatokat kiépítve kutatási tevékenységet folytat majd külföldi partnerekkel, akkor nem lehet gond az engedélyek véglegesítésével. Francia és német részről egyébként már most is mutatnak érdeklődést arra, hogy nyelvi képzés mellett az európai integrációhoz kapcsolódó területeken is induljon képzés, illetve közös kutatási tevékenység az EMTE-n.
A magyar Országgyűlés által elfogadott évi kétmilliárd forintos keret egy középtávon ötezer fővel működő magánegyetem működését biztosítani tudja – szögezte le Misovicz. Elég ahhoz, hogy a mostani szakok infrastruktúráját megteremtsék, és egy racionális bővítés is belefér. Csakhogy sok olyan funkció van, amely az elképzelésekben természetes része az egyetemnek – ilyen a könyvtár –, megvalósításához azonban más támogatók felé is fordulni kell. Az elnökhelyettes példákat említett arra, hogy a román állam is támogat magánegyetemeket. S ha tényként vesszük, hogy Bukarest az EU felé halad, illetve hangsúlyt helyez arra, hogy az országban élő kisebbségek jogait biztosítsa, akkor a felsőoktatást fejlesztő programokra romániai és nemzetközi források is biztosíthatók, és az EMTE indulása után a magyarországi, illetve a nagyvilágban élő nemzettársakat is meg lehet szólítani. Az egyetem számára az Egyesült Államokban a New York-i Emberjogi Alapítvány gyűjt támogatást, ezt egyébként már most is teszik, jelképes összeggel hozzá is járultak magához az induláshoz is.
Az EMTE ünnepélyes megnyitójára természetesen mindhárom helyszínen sor kerül. Nagyváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán október 3–5. között nyitja meg kapuját az erdélyi magyar magánegyetem. Misovicz Tibor elmondta, hogy a tanévnyitó programjának véglegesítése most zajlik, néhány napon belül derül ki, hogy Magyarországról hivatalos részről kik vesznek részt az eseményen.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanakkor továbbra sem mondott le arról a jogos igényéről, hogy újraindítsák az önálló állami magyar nyelvű egyetemet Romániában – hangsúlyozta Markó Béla. Hozzátette: a politikai akarat hiánya miatt erre egyelőre nincs remény, az RMDSZ ezért jelenleg a már működő magyar nyelvű állami oktatás kibővítésén fáradozik. Az EMTE jelentőségét az elnök főleg abban látja, hogy az anyanyelvű oktatás kibővítése, a lehetőségek tágulása a fiatalok szülőföldön való megmaradásához járulhat hozzá. Az elnök úgy véli, hogy az egyetemnek főleg a minőségre kell törekedni, többet kell nyújtania más romániai intézményeknél ahhoz, hogy kiállja az idő próbáját. Markó Béla egyébként úgy véli, az erdélyi magyar értelmiségieknek össze kellene fogniuk annak érdekében, hogy az EMTE megvalósíthassa célkitűzéseit.
applikáció
Komoly kockázatokat jelenthet a tiszás applikáció, megint pórul járhatnak az aktivisták
