Gerhard Schröder az alkalmat felhasználva újfent hazája szolidaritásáról biztosította az Egyesült Államokat, egyúttal támogatást ígérve a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz. „Nem mi üzentünk hadat, hanem terroristák intéztek hadüzenetet a civilizált világhoz, s ezért felelősségre fogjuk őket vonni” – szögezte le a kancellár. Szavai szerint a terrorizmus elleni határozott fellépés keretében Berlin „kész kockázatokat vállalni akár katonai téren is, de kalandokba nem bocsátkozunk. Ilyesmire azonban, hála az amerikai kormány megfontolt magatartásának, senki nem kéri Németországot. Úgy gondolom, hogy ez a jövőben is így lesz.”
A kancellár szerint átfogó koncepcióra van szükség egyrészt a terrorizmus leküzdéséhez, másrészt a válságok megelőzéséhez és megoldásához. Utóbbi keretében említette a katonai intézkedések mellett a politikai, gazdasági és kulturális lépéseket, valamint a biztonságpolitika terén való együttműködést. A német parlament alsóháza nagy többséggel elfogadta azt a határozati javaslatot, amely Németország szolidaritásáról és katonai támogatásáról biztosítja az Egyesült Államokat a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. A név szerinti szavazás során a Bundestagban jelenlévő 611 képviselő közül 565 támogatta az előterjesztést, amelyet a kormánypártok (szociáldemokraták és környezetvédők) közösen dolgoztak ki a konzervatív (CDU/CSU) és liberális (FDP) ellenzékkel. Ellenszavazatot mindössze 40 képviselő adott le, hatan pedig tartózkodtak. A határozati javaslat elutasítását ígérte már az ülés előtt a reformkommunista (PDS) frakció, amely eleve ellenez mindennemű német katonai szerepvállalást külföldön, bármely okból váljon is az szükségessé.
A németek jelentős része egyébként harmadik világháború kirobbanásától tart a terrorista merényletek nyomán. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett németek több mint a fele táplál ilyen félelmeket.
Együttműködő Oroszország. Az orosz törvényhozás, az állami duma szerdán első olvasatban elfogadta a külügyi bizottság által előterjesztett, „A nemzetközi terrorizmus elleni harcról” szóló határozati javaslatot. A parlamenti állásfoglalás Oroszország teljes politikai és erkölcsi támogatásról biztosítja a világot a terroristák elleni küzdelemben, katonai segítséget azonban nem irányoz elő. Éppen ez váltotta ki a legnagyobb vitát a szavazás előtt. A legmeszszebb a Borisz Nyemcov volt miniszterelnök nevével fémjelzett
liberális Jobboldali Erők Szövetsége ment, amely azt javasolta, hogy Oroszország magára nézve is vegye kötelezőnek a NATO-alapszerződés ötödik cikkelyét a terroristák ellen várható válaszcsapások során. Ezt az álláspontot azonban a duma másik, leginkább Nyugat-barát frakciója, a Jabloko sem támogatta. Vezetője, Grigorij Javlinszkij szerint egy ilyen döntés tulajdonképpen Oroszország NATO-tagságát jelentené, ami nincs napirenden.
Újabb oligarcha-család bukkant fel Magyar Péter mögött
