Egyik kulcsszereplője a City-Ház Rt. a zuglói panamagyanús Gizella úti ingatlanügynek. Ez az az SZDSZ közelinek tartott cég, amely 1999. január végén mélyen a forgalmi értéke alatt szerzett meg egy önkormányzati tulajdonú ingatlant. A cég jogelődjét, a City-Ház Vagyonkezelő és Ingatlanhasznosító Kft.-t 1997. november 24-én egymillió forint törzstőkével maga az SZDSZ hozta létre, nagykőrösi székhellyel és Mérleg utcai fiókteleppel. A cég alaptőkéjét 1997. november 25-én az SZDSZ 499 millió forinttal megemelte úgy, hogy a 797 millió forintra értékelt Mérleg utcai székháza egy részét apportálta a társaságba, míg az ingatlanértékből fennmaradó 298 millió forintot a kft. tőketartalékába helyezte – derül ki a cégiratokból. A kft. alapító iratát Kőhalmy Károly ügyvéd, zuglói SZDSZ-es önkormányzati képviselő szerkesztette, a cég ügyvezetője Szabady Csaba, az SZDSZ egykori pártigazgatója lett. A szabad demokrata cég alapítását Matyi László volt országgyűlési képviselő szervezte, mégpedig Kuncze Gábor akkori pártelnök teljes jogkörű felhatalmazásával. A Kuncze által adott megbízólevél szerint Matyi a City-Ház Kft. létrehozásakor, majd azt követően a társaságban a pártelnök nevében és helyette a SZDSZ-t mint alapítót és százszázalékos tulajdonost teljes jogkörrel képviselhette. Matyi jogosult volt Kuncze helyett jognyilatkozatokat tenni, kötelezettségeket vállalni.
A pártcég megalapítása után két héttel, 1997. december 10-én a céget Matyi eladta a Mérlegház Kft.-nek, amely cég a VOLO Kft. tulajdonában volt.
A Mérlegház Kft.-t Temesi Sándor, míg a VOLO-t Geréby György magánszemélyként jegyezte. A cégiratok szerint a Mérlegház és VOLO is magántulajdonban lévő cégek voltak.
A cégiratokban fellelhető az adásvételi szerződés is. E szerint „a felek az üzletrész vételárát és a fizetési módot, valamint határidőt – kölcsönösen üzleti titoknak minősítve – külön megállapodásban határozzák meg”. Vagyis az SZDSZ által a cégbíróságnak szolgáltatott iratokból nem derül ki, mennyiért is szabadult meg székházvagyonától. A szerződést egyébként Matyi László és Temesi Sándor írták alá, ügyvédként Kőhalmy Károly jegyezte ellen. Az SZDSZ nevében Matyi rögzítette a szerződésben azt is, hogy „a mai naptól a társasággal szemben semmilyen jogosítványok nem illetik, illetve kötelezettségek nem terhelik”. Nem telt el egy hét sem a City-Ház Kft. eladása után, amikor 1997. december 11-én a kft.-t újdonsült tulajdonosai részvénytársasággá alakították. Ezzel egy időben a VOLO Kft. (a Mérlegház Kft. tulajdonosa) megvásárolta a City-Ház Rt. ötvenszázalékos tulajdonjogát, vagyis 250 millió forint névértékű részvénypakettet. Azt, hogy mennyiért sikerült ezt az üzletet nyélbe ütnie az egymillió forint törzstőkéjű cégnek, az szintén nem derül ki a cégiratokból. A szerződő felek nyilvánvalóan ezt is kölcsönösen üzleti titoknak tekintették.
A részvénytársasággá való átalakítás miatt az egy hónappal korábban az SZDSZ székházvagyonára alapított cég tulajdonosi viszonyait egy időre jótékony köd borította. A cég székhelyét négy hónappal később, 1998. április 1-jén Nagykőrösről vissza is jegyezték a Mérleg utca 6. szám alá, az SZDSZ pártszékházába. Ezután a cég körül hosszú ideig mély csend honolt. Talán csak az érdemel említést, hogy a Mérleg utcai ingatlanra 1998 márciusának végén a CIB Bank Rt. 200 millió forint erejéig jelzálogjogot jegyzett be. Szent-Iványi István, az SZDSZ ügyvivője a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy a párt a legutóbbi választásokat hitelekből finanszírozta. Csakhogy a székház ekkor már a City-Ház Rt.-é volt, nyitott kérdés tehát hogy a City-Ház Rt. által felvett hitelt az SZDSZ felhasználta-e kampánya finanszírozására.
A székházra bejegyzett jelzálogjogot 1999. május 10-én törölték, vagyis visszafizették a hitelt.
Mint ismeretes, a City-Ház Rt. 1999. január végén mélyen forgalmi értéke alatt, 62 millió forintért megvásárolta a zuglói önkormányzattól a Gizella úti villát is – mint utólag kiderült – pártszékház céljára. Ez azt jelzi, hogy a párt közeli cég igen nyereséges gazdasági évet zárhatott 1998-ban, amikor is parlamenti és önkormányzati választások voltak.
Az, hogy a magántulajdonú cégeknek eladott City-Ház az SZDSZ céljaira vett székháznak alkalmas épületet, mindössze annyit bizonyít, hogy tevékenysége során kötődik egykori alapítójához. A cégiratokból kiderül az is, hogy a CIB Bank hitelének visszafizetése előtt nem sokkal, 1999. március 23-án a City-Ház taggyűlése a társaság alaptőkéjének 400 millió forinttal történő leszállításáról döntött, amely a jegyzőkönyv tanúsága szerint „a részvényesek körében ismert” módon „tőkekivonás érdekében” történt. Matyi László ezen a közgyűlésen mint a társaság igazgatóságának tagja vett részt.
Mint az a City-Ház korábban ismertetett tőkeemelésének módjából következik, a 400 milliós tőkekivonás egyedül a Mérleg utcai székház vagyonának a társaságból való kivonásával volt megoldható.
A City-Ház közgyűlése jegyzőkönyvének tanúsága szerint a tulajdonos magáncégek képviselői azonban ezt a fontos körülményt ködösíteni igyekeznek, vélhetően a cégiratokban kutakodók dolgát megnehezítendő. A tőkekivonás előzményeit azért nem kívánta a javaslattevő Geréby György megindokolni, „mert a részvényesek között hosszú ideje folyt – külön, részletesen – e kérdésről egyeztetés, és az indokokat tudomása szerint mindenki ismerte”.
A közgyűlést levezető Matyi László egyébként ezen a március 23-i ülésen „bemutatta a részvényeseknek a Mérleg u. 6. szám alatti ingatlan értékesítésére irányuló szerződésnek és mellékleteinek tervezetét”, ám mivel eme napirendi ponthoz további hozzászólás nem volt, így a City-Ház cégirataiból nem is követhető tovább az SZDSZ egykori székházának sorsa.
Az ingatlan nem sokáig hevert parlagon. Jóllehet a tőkekivonást a City-Ház tulajdonosai, tehát a Mérlegház Kft. és a VOLO Kft. „követték el”, ám 1999. május 4-én számunkra érthetetlen módon mégis a City-Ház Rt. apportálta be az ingatlanvagyont az Ozrics Ingatlanfejlesztési Kft.-be, mégpedig 663,5 millió forint értékben.
Az Ozrics Kft.-t 1999-ben két magánszemély hozta létre hárommillió forint törzstőkével, majd e cég 50-50 százalékos üzletrészét 1999. április 27-én megvásárolta az Ariah Ingatlanfejlesztési Kft. és a City-Ház Rt. Így e cég tulajdoni aránya a következőképpen oszlott meg a Mérleg utcai székház ingatlanának apportálása után: az Ariah törzsbetéte 1,5 millió forint, míg a City-Házé 665 millió forint volt. Az Ozrics felügyelőbizottságában ez idő tájt ismét ismert nevekre bukkanunk: Matyi Lászlóéra és Killik Jenőére. Killik az a zuglói szabad demokrata önkormányzati képviselő, frakcióvezető, aki az olcsón a Gizella úti ingatlanhoz segítő City-Ház Rt.-ben előbb igazgatósági, majd felügyelőbizottsági helyet kapott. Az Ozrics Kft. másik tulajdonosáról, az Ariahról annyit kell tudni, hogy a Duna Plazát megépítő Julius Ofer nevével fémjelezett külföldi befektetőcsoport érdekeltségébe tartozik.
De ezzel még nincs vége a Mérleg utcai SZDSZ-székház kalandos történetének. Még meg sem száradt a tinta azon a földhivatali okiraton, amelyen bejegyezték az Ozrics Kft. tulajdonjogát a Mérleg utcai ingatlanra, amikor 1999. június 15-én a cég 0,23 százalékos tulajdonosa, az Ariah megvásárolta a City-Ház Ozrics-beli üzletrészét. Vagyis azt a hányadot, amely az SZDSZ egykori székházvagyonát testesítette meg 663,5 millió forint névértékű üzletrésztulajdon formájában. Ezzel a Mérleg utcai székház lényegében teljes egészében az izraeli befektető, a Julius Ofer-csoport tulajdonába került. Az Ozrics Kft. jelenleg az ugyancsak az Ofer-csoporthoz tartozó Meder Kft. és a Duna Plaza Kft. tulajdonában van.
Az Ariah bizonyára igen hamar le is róhatta a vételárat a City-Ház Rt.-nek, ugyanis 1999 júliusának végén lejárt a zuglói önkormányzat képviselő-testülete által a Gizella úti ingatlan vételárának megfizetésére szabott határidő. Ezt maradéktalanul teljesítette is a City-Ház Rt.
Kérdés, vajon miből tehermentesítette az SZDSZ közeli cég a Mérleg utcai ingatlant 1999. május 5-én a CIB Bank 200 milliós, valamint egy hónappal korábban a Kereskedelmi és Hitelbank 183 milliós jelzálogjogának terhétől? Kérdés az is, mennyiért sikerült eladni az Ofer-csoporthoz tartozó Ariah Kft.-nek a Mérleg utcai székházapportnak megfelelő Ozrics-beli üzletrészt? Az is válaszra vár, hogy vajon miért rejtegették az ingatlant egy nagykőrösi kft.-be apportálva, a cégtulajdonosokat bemutatóra szóló részvények mögött, majd miért bújtatták be az ingatlant egy frissen alapított kft.-be apportként, ha a nemes cél csupán a jó áron való értékesítés volt? Hiszen jól eladni egy belvárosi székházat inkább csinnadrattával lehet, felverve az árat, semmint rejtegetve a „pult alól”.
***
Napirendre sem vette tegnap a zuglói önkormányzat képviselő-testületi ülésén a vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot a testület MSZP–SZDSZ-többsége. Az ellenzéki frakciók ezért saját vizsgálóbizottságot alakítottak. Ezt a lapunkban is tálalt Gizella úti SZDSZ-székház eladása miatt tartják szükségesnek. A tegnapi testületi ülésen a kerületet irányító MSZP–SZDSZ-koalíció többsége nemmel szavazott az előterjesztés napirendre vételekor, három szocialista képviselő tartózkodott. Kutalikné Kardos Zsuzsanna polgármester nem volt hajlandó nyilatkozni. (G. K.)
Bóna Szabolcs
Újabb oligarcha-család bukkant fel Magyar Péter mögött
