Pécs-Málom középkori temploma

A Kökényre vezető országúton innen, a pécsi Kertváros panelrengetén túl kis szigetként bújik meg az egykori Málom. 1954-ig önálló község volt, akkor kebelezték be a megyeszékhely második kerületébe. Egy 1290-ben kelt oklevél említi a Málomi családnevet, tehát a falu már azelőtt létezett; az 1332–35 között felvett pápai dézsmajegyzékeken számon tartják papját és tizedadóját.
Az öreg temető sírkövei, szép növésű hársak és üde örökzöldek között, szemet gyönyörködtető rendben, a húsz éve történt helyreállítás máig megmaradt frissességével lep meg a környék katolikusainak plébániatemploma. Újkori védőszentje Szent József. Eredetileg a XIII. század második felében épült, téglából. Kicsiny hajójának keleti végéhez enyhén patkóíves szentélyapszis járul, bejárata egykor a déli oldalon nyílott, fölötte három, a szentélyen két további félköríves ablak bocsátotta be a világosságot a belső térbe. A hajó falát a kiugró eresz alatt, csakúgy, mint az apszis körbefutó párkányát, két sorban vörös téglákból kirakott cikcakkminta díszíti, amelyet alul íves árkádsor egészít ki. A körbefutó lábazat kétlépcsős párkányban végződik.
Mindez arányos és egységes képet kölcsönöz a tisztán román stílusú templomnak, amelyet az 1400-as években nyugat felé újabb hajószakaszszal toldottak meg: a korábbi épület nyugati falát átvágták, és egybekapcsolták a 8,3 méter hosszú gótikus hajóval. Újabb, kisebb átalakításokat végeztek rajta a XV–XVI. században, de a templom formája lényegileg változatlan maradt, sőt szerencsésen átvészelte a török hódoltság másfél évszázadát is! Az 1750-es években földrengés rongálta meg, ezután történt barokk stílusú felújítása, amely főként a templombelsőben mutatkozik. Ekkor készültek a hajó csehsüveg-boltozatai és tágas déli ablakai. A XIX. század legvégén festették a falképeket, és ekkor emelték a nyugati oldal fölé magasodó, hegyes gúlasisakú tornyot is.
Az ily módon négy építési korszakban kialakult épület keleti szakasza azonban tisztán megőrizte középkori mivoltát. Az 1970-es évek végén történt régészeti feltárás, majd az azt követő műemléki helyreállítás során különös gondot fordítottak az eredeti, míves téglaarchitektúra szemléltetésére. Az épületbelső falkutatása felszínre hozta a legkorábbi periódus festményeit is: a szentély boltozatán a trónoló Krisztus alakjának részlete került elő a későbbi vakolatrétegek alól, az íves zárófalon sorakozó apostolfigurák közül kettőnek – Júdás Tádéénak és Simonénak – a töredékei láthatók. Utóbbit az épen megmaradt felsőtest és a szuggesztív arcvonások bizáncias ízlésű rajza a teljes korabeli magyarországi emlékanyag egyik legértékesebb freskójává avatja. 1280–90 között keletkezhetett, és közeli rokonságot mutat a pécsi székesegyház korabeli falképeivel.
Az írásban fennmaradt kevés adat közül egy 1559-ben keltezett oklevél tanúsága szerint Málom a pécsi káptalan birtoka volt, a plébánia ma is a székesegyházi főesperességhez tartozik. A csendes, tiszta, falusias település szinte alig észrevehetően rejtőzködik az iparosított, túlépített nagyváros déli peremén. Templomával, temetőjével, néhány szép formájú házával a régi Magyarország egy darabkáját őrzi.