George Robertson, a NATO főtitkára üdvözölte Bushnak azt a követelését, hogy az afganisztáni tálibok kormánya haladéktalanul és feltételek nélkül adja ki az al-Kaida nevű nemzetközi terrorszervezet vezetőit, legfőképpen a szervezet fejét, Oszama bin Ladent, akit az amerikai kormány a New York és Washington ellen elkövetett szeptember 11-i terrortámadások megszervezésével és számos korábbi terrorcselekmény kezdeményezésével és irányításával gyanúsít. Robertson hangsúlyozta a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában, hogy a terrorizmus a világ minden országát fenyegeti, ezért közös ügy az ellene vívott harc.
Tony Blair brit miniszterelnök hazája szolidaritásáról, rokonszenvéről és támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat a terrorizmus ellen hirdetett harcában. A brit kormányfő jelen volt csütörtök este az amerikai kongresszus üléstermében, amikor George Bush amerikai elnök beszéde elhangzott. Bush vacsorát adott a brit vendég tiszteletére, s ott hangzottak el Blair támogatást ígérő szavai. A brit főváros történetének egyébként legmagasabb szintű készültségét léptették életbe Londonban az Egyesült Államok elleni terrortámadás, illetve a nyomában fellépő, egyre szélesebb méreteket öltő muzulmánellenes hangulat miatt. Péntektől 1500 rendőrrel több járőrözik elsősorban a mecsetek és zsinagógák, az etnikai közösségi központok, valamint a legfontosabb brit közintézmények, köztük a királyi paloták környékén.
A pénteki brit napilapok idézik Sir John Stevenst, a Metropolitan Police vezetőjét, aki csütörtök esti sajtóértekezletén annak a véleményének adott hangot, hogy a New York elleni támadás fényében az Egyesült Államokhoz fűződő különlegesen szoros kapcsolatai miatt Nagy-Britannia, London lehet a terroristák következő célpontja. A rendőrfőkapitány hangsúlyozta, a hatóságoknak nincs tudomása arról, hogy közvetlen veszély fenyegetné a brit fővárost, de az újabb terroristatámadásoktól való nemzetközi félelem indokolja a fokozott rendőri jelenlétet London utcáin. A rendőrfőkapitány részletek közlése nélkül megerősítette azokat az Egyesült Államokból érkező híreket, amelyek szerint a szeptember 11-i amerikai repülőgép-eltérítések elkövetői közül néhányan rövid ideig Londonban tartózkodtak. Mint elmondta, a hatóságok minden lehetséges nyomon segítik az FBI vizsgálatát. (Az FBI tájékoztatása szerint a gépeltérítők közül heten a közelmúltban brit földön tartózkodtak, és feltételezik, hogy Oszama bin Laden hálózatának nagy-britanniai sejtje segített a támadások megszervezésében egyebek közt hamis papírok biztosításával.)
Japán a rendelkezésére álló legnagyobb erőkkel fogja támogatni Bush elnököt a nemzetközi terrorizmus elleni harcában – mondta a Bush-beszéd nyomán Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő szóvivője, Himeno Cutomu. Együttműködésről biztosította Washingtont Thakszin Sinavatra thaiföldi miniszterelnök is.
Kína az Amerikai Egyesült Államok mellett lesz a szeptember 11-én elkövetett terrorista merényletek nyomán a terrorizmus ellen indítandó harcban – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Tang Csia-hszüan kínai külügyminiszter. A kínai nép az amerikai nép és a nemzetközi közösség mellett áll – jelentette ki Tang Csia-hszüan, a Colin Powell amerikai külügyminiszterrel folytatandó tárgyalásai előestéjén.
Ausztriában az amerikai terrortámadások nyomán a politikai vezetők az Egyesült Államokkal való szolidaritást hangsúlyozzák, míg a lakosság a felmérések tanúsága szerint a semlegesség mellett foglal állást, és kérdés, hogy még csupán katonai vagy már erkölcsi semlegességről van-e szó – írta a Der Standard című liberális bécsi lap pénteki számában.
Václav Havel teljes támogatásáról biztosította az Egyesült Államok terrorizmus elleni fellépését, s kijelentette, hogy a múlt heti támadásokra „nagyon határozott választ” kell adni. „Meggyőződésem, hogy a példa nélküli terroristatámadásokra nagyon határozott választ kell adni” – jelentette ki a cseh államfő pénteken Prágában azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott Zoran Djindjics szerb államfővel. Havel George Bush pénteki beszédére reagált, amelyben az amerikai elnök hosszan tartó és általános harcot hirdetett a terrorizmus ellen. Zoran Djindjics rámutatott: Belgrád határozottan elítéli a terrorizmust, de a helyzet kiértékelésénél azt sem szabad feledni, hogy azok a terroristák, akik ma valószínűleg Afganisztánban bujdosnak, a vasfüggöny lehullása előtt élvezték az Egyesült Államok támogatását. „Azok, akiket ma terroristáknak nevezünk, a múltban gyakran élvezték a demokratikus kormányok támogatását azért, mert más volt az ellenség. Az ő módszereik azonban nem voltak mások. Nagyon örülnénk annak, ha a nemzetközi közösség elfogadná azt az elvet, hogy ilyen erőkkel nem szabad együttműködni” – hangsúlyozta Djindjics.
Tíz éve ért tetőpontjára a migrációs válság
