Teheráni dilemmák

Sokakat meglepett, hogy az Egyesült Államok esküdt ellenségének számító Irán milyen mérsékelt álláspontra helyezkedett a múlt keddi terrortámadások után kibontakozó nyilatkozatháborúban.

Még az Amerikát a világ rossz szellemének bélyegző konzervatív klérus is mélyen elítélte a terrorakciókat, és nemzetközi összefogásra szólított fel a hasonló bűncselekmények kitervelői és végrehajtói ellen. Az iráni hangnem drámai megváltozása részben abból vezethető le, hogy a hosszú ideje nemzetközi elszigeteltségben élő ország most lehetőséget lát arra, hogy kitörjön eddigi „mumus” szerepéből, és visszakéredzkedjen a nagypolitika porondjára. Az idén újraválasztott Mohammad Hatami ugyanis eddig nem sok mindent tud felmutatni az ígért reformok és a gazdasági-diplomáciai nyitás terén. A másik ok, ami valószínűleg megkönnyítette Teheránnak, hogy a két fő ellenségére kiterjedő konfliktusban pont az amerikaiak oldalán tegye le a garast, az lehet, hogy a tálibok hosszú évek óta Irán esküdt ellenségei és viszont.
Első pillantásra van ugyan némi hasonlóság az afganisztáni tálib és az iráni rendszer között – például mind a kettő szigorú vallási alapokon nyugszik –, ám a különbségek is markánsak. A legkézenfekvőbb éppen a vallás terén mutatkozik. Míg az irániak nagy része síita iszlám hívő, a tálib mozgalom a szunnita irányzat zászlóvivője és meglehetősen erőszakos terjesztője. A bonyolult etnikai összetételű afganisztáni lakosság harmadik legnépesebb csoportja, a hazarák is az iszlám síita ágához tartoznak. Irán annak idején tevőlegesen támogatta a szovjet megszállók ellen harcoló afganisztáni erőket, s a számára veszélyesen Amerika-barát Pakisztánnal és az ott kinevelt tálibokkal szemben a hazarákat részesítette előnyben. A szovjet csapatok kivonulása után kitörő belháborúban azonban a tálibok a hazarák tömegei mellett megöltek tíz iráni diplomatát is. Az utóbbi miatt kis híján kitört a háború a két ország között. A tálib vezetés azért is szálka Irán szemében, mert támogatja az ellene mint síita „eretnek” ellen harcoló szunnita muzulmán terrorcsoportokat is. A 900 kilométeres közös határ mentén Irán permanensen hadban áll a kábítószercsempészekkel, akiket Teherán véleménye szerint a tálibok védelmeznek.
Ami mégis mérsékletre inti a tálibok elleni bosszúban, az az, hogy már jelenleg is hatalmas menekülttömeg „élvezi” a vendéglátását, s további tömegekre lehet számítani, ha az Egyesült Államok valóban lecsap Afganisztánra.