Tollhegyen

Ki volt Görgey? címmel Kéri Edit írt könyvet a hadvezérről. Máig nem lehet tudni a kémikus-hadvezérről, a szemüveges, tudós tábornokról, a laurilsav fölfedezőjéről, aki nagy volt és katona, voltaképpen ki volt. Áruló vagy hős? Bálványkatona vagy megalkuvó?
Ki volt Görgey?
Semmitmondó vaskereszt őrzi nevét kőhajításnyira Kossuth sírjától a Kerepesi temetőben. Kilencvennyolc évet élt, szinte hihetetlen, de megérte az első világháborút.
Ki volt Görgey? Áruló semmiképpen. Csak tette, amit tehetett azokban a borzalmas időkben, amikor nyakunkon járt az orosz, mint később annyiszor, letette a fegyvert, de mi mást tehetett, kettőszázezer orosz jött, kozákok, dzsidások, szörnyetegek. Innét meg Haynau vigyorgott.
Ki volt Görgey?
Onnét, ahonnét Kossuth látta a világot, áruló volt, de áruló volt akkor mindenki, aki beszédet kezdett a másik oldallal, az orosszal, holott nem volt mindenki a túlsó oldalon.
Kéri Edit könyvéből nem derül ki, ki volt voltaképpen ez a kivételes ember. Hős vagy áruló? Katonái tűzbe mentek érte, az utókor elítéli, míg élt, keresztre feszítették.
Két napon át – 1849. augusztus 11. és 13. között – Magyarország diktátora volt, a Radna felé menekülő Kossuth adta át neki a kormánybotot, szakasznyi huszár vágott rést a déli határszélen. Két napon át az ország első embere volt. Kufsteinben ült, a bitót elkerülte.
Ki volt Görgey?
Nem tudni. Különös, csöndes szepességi ember. Zseni és bálványkatona. Áruló semmiképpen.