Tollhegyen

Teret neveznek el Kéthly Annáról ma délután a hetedik kerületben. Kéthly Anna tisztességes szociáldemokrata politikus volt (talán a legtisztességesebb), szívből utálta a kommunistákat, ezért aztán 1948-ban mint a „munkásegység” ellenzőjét, kizárták a pártból, egy évre rá Rákosiék letartóztatták, öt évet ült. Ötvenhatban részt vett az SZDP újjászervezésében, két napig – az orosz invázióig – a Nagy Imre-kormány államminisztere volt. Brüsszelben halt meg, éppen huszonöt éve.

Kéthly Anna neve ma is tisztán cseng, emléke élénk, múltja hófehér. Egy igaz ember a baloldalról.
Ugródeszkának, pajzsnak kitalálni sem lehetne jobbat.
Három pártvezető is licitál az örökségéért, mindhárom ott lesz a mai emlékülésen: Kovács László (MSZP), Kuncze Gábor (SZDSZ), Kapolyi László (MSZDP).
Vajon mit mondana róluk, pártjukról Kéthly Anna, ha élne? Az a politikus, aki azt mondta, addig nem lép hazai földre, míg azt idegen katona tapossa. A baloldalon is voltak hazafiak.
A mai baloldal Kéthly Annával kampányol. Pártrendezvény lesz az emlékülés, kisajátítják majd ezt a kivételes embert, párhuzamot vonnak köztük és közte, hogy ők az egyedüli örökösei, náluk folytatódik az igazi szocdem gondolat – miközben mi itt tudjuk, amit tudunk, látjuk, amit látunk… A kommunistából „szocialistává”, majd „szociáldemokratává” vedlett MSZP-t, a kaméleon szabad demokratákat, a seholsincs MSZDP-t. Szegény Kéthly Anna foroghat a sírjában.
(Csak zárójelben: az emlékülés – a kampányrendezvény – helyszíne egy iskola lesz, jóllehet törvény tiltja, hogy oktatási intézményben ilyet szervezzenek. Ez azonban a hetedik kerület, a szocialista Szabó Zoltán földje, paragrafus ide nem vonatkozik, törvény ide el nem ér.)
Kezdődnek a kampányhónapok.