Törékeny tűzszünet Izraelben

Jót szül ez a gonosz dolog – világította meg a helyzetet George W. Bush amerikai elnök. Az Amerikát ért terrortámadás ugyanis felébresztette az izraeli és a palesztin nép vezetőit, és aláírták a legújabb és egyben legtöbbel kecsegtető tűzszüneti megállapodást. Negyvennyolc órát adtak maguknak a politikusok, hogy megnyugtassák népüket, és létrejöhessen a várva várt Arafat–Peresz-találkozó.

2001. 09. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez a formáció jelenti a jelenlegi helyzetben a „csúcstalálkozót”, mert az izraeli kormányfő továbbra sem ül le a palesztin vezetővel, ugyanakkor külügyminisztere többször hajlandóságot mutatott erre. Jelzésértékű, hogy palesztin oldalról jött a tűzszünet igénye. Az is, hogy Izrael szimbolikusan viszszavonta csapatait egyes palesztin városok mellől – ha csak néhány száz méterre is. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja, lesz-e stabil fegyvernyugvás, vagy ez az önkéntesen szervezett béke is követi a Mitchell-terv útját a történelem süllyesztőjébe.
Kicsit több mint egy hete a világpolitika nagyrészt Izraellel foglalkozott. Várhatók-e újabb öngyilkos merényletek, a zsidó állam betartja-e vállalt kötelezettségeit a palesztinokkal szemben? Ezek a kérdések foglalkoztatták az embereket. Az amerikai tragédia azonban újfajta gondolkodást hozott. Az áldozatok nagy száma és a sokkoló képek mindkét népet, az izraelit és a palesztint is egy táborba vezették: a terrorizmus ellenzőinek táborába. Az első napok híradásai által közvetített nagyszerű képek után, amikor Ariel Saron izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat is vért ad az amerikai rászorulóknak, jött a felhívás a terrorizmus visszaszorításáért. Izrael támogatja az elképzelést, az arab világ szintén. Egyes arab országok viszont nem támogatják Izraelt, így ha gyűlöletük örök tárgya is részt vesz a nemzetközi összefogásban, ők nem adják áldásukat az ügyre. Elsősorban azzal érvelnek, hogy a zsidó állam szerintük terrorista eszközökkel tartja fenn hatalmát a megszállt palesztin területeken.
Eközben a palesztin vezetés jó szándékúnak tűnik, az izraeli egységkormány szintén. Ez az első együttműködési lehetőség a palesztin felkelés, az intifáda tavaly szeptember 28-i kitörése óta. A vezetőség jó szándéka ugyanakkor láthatóan nem elég. Az Iszlám Dzsihád és a Hamász palesztin fegyveres szervezetek elítélik
a békülés szándékát, és mint mondják, addig nem nyugszanak, amíg Izrael el nem hagyja a megszállt területeket. A fegyvernyugvást meghátrálásnak tartják, és gyávasággal vádolják Arafatot.
Az élet tehát visszatér a régi kerékvágásba. Amerikát, a „nagy sátánt” pusztító támadás érte, és mégis majdnem mindegyik iszlám ország együttérzéséről biztosította az Egyesült Államokat. Még a két említett terrorszervezet is elítélte az eseményeket. Ám a hír csak egy hétig tartotta életben a békereményeket. Mostanra két út áll a vezetők előtt: tartják magukat a törékenynél is törékenyebb békereményhez, vagy újra úgy tesznek, mint a terrortámadások előtt, és harcolnak a békéért. A negyvennyolc órás tűzszüneti ultimátum után viszont szinte azonnal megöltek egy zsidó telepest. Elemzők szerint a megállapodás aláírása óta eltelt órák semmisnek tekinthetők, és újra nullánál áll az időmérő. Negyvennyolc békés óra után valószínűleg új fejezet kezdődik az izraeli–palesztin viszony történelmében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.