Tovább bonyolódik a zuglói székházügy

A mélyen forgalmi értéke alatt az SZDSZ közeli cégnek átjátszott Gizella úti villa eredeti tulajdonosai cáfolják azt a zuglói önkormányzati képviselő által csütörtökön, az m1 Híradójában előadott magyarázatot, amely szerint az épület lerobbant állapota indokolta az alacsony eladási árat.

2001. 09. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap dokumentumokkal felvértezve kereste fel lapunkat a kúria egyik régi tulajdonosa, R. Károly, aki azt állítja: az épület igen jó állapotban volt, és 1999-ben a 62 millió forintért eladott villa a vételár többszörösét érte.
R. Károly negyedéves joghallgató volt, amikor 1950-ben 48 óra leforgása alatt Kistarcsára internálták. Három és fél évig tartó rabsága alatt megjárta Recsket is, 1950-ben megfosztották anyai örökségéhez fűződő tulajdonosi jogától is, államosították a család tulajdonában lévő Gizella utca 36. szám alatti villát. Később két testvérét „mentesítették”, vagyis ők visszakapták tulajdonjogukat ingatlanjaikra, ám birtokba soha nem vehették, mert időközben bérleti joggal terhelték meg lakásaikat.
R. Károly a Magyar Nemzetnek elmondta: az elmúlt évtizedek alatt a család többször is megkísérelte visszaszerezni régi otthonukat. A rendszerváltás után is csak káruk enyhítését érhették el. R. Károlyt pár százezer forint kárpótlási jegygyel fizették ki. Testvérei sem vehették birtokba Gizella utcai lakásaikat, így kényszerültek rá, hogy az ingatlanokat bérleti joggal terhelten adják el 1993. február 10-én az önkormányzatnak 32 millió forintért. A kapott pénzen az öt testvér igazságosan megosztozott.
Csakhogy az önkormányzat képviselő-testülete nyolc nappal korábban, 1993. február 2-án úgy döntött, hogy a telefongyár bérleti jogát egy telekingatlan átruházásával kiváltja, március 2-án került sor az erről szóló szerződés aláírására a Siemens Telefongyárral.
Hétfői lapszámunkban részletesen beszámolunk R. Károly családjának Gizella utcai villájukkal kapcsolatos több évtizede tartó kálváriájáról.
*
Gebhardtné Lesták Ágnes címzetes szakfőtanácsos korábbi közlése alapján ismert, hogy 1993-ban forgalmi értékbecslést készíttetett az önkormányzat. Eszerint az ingatlan akkor 80 millió forintot ért. Felmerül a kérdés: az értékbecslő vajon bérleti joggal terhelten, vagy tehermentesen adta-e meg az ingatlan értékét. Vélhetően ez is kiderül majd, ha a zuglói önkormányzat képviselő-testülete a jövő hét keddjén felállítja azt a vizsgálóbizottságot, amelynek feladata várhatóan az lesz, hogy fényt derítsen a gyanús ingatlaneladási ügy minden részletére.
Mint arról korábban beszámoltunk (Magyar Nemzet, 2001. szeptember 12., 13.), a szabad demokrata vezetésű önkormányzat, egy szabad demokrata bizottsági elnök előterjesztésére mélyen értéke alatt játszotta át az egyik volt tulajdonos által több száz millió forintra taksált ingatlant egy SZDSZ által alapított cég jogutódjának, a City-Ház Rt.-nek. Két zuglói SZDSZ-es önkormányzati képviselő jelenleg a cég felügyelőbizottságában ül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.