Újabb mélypontján zárt a tokiói börze. Mivel a japán tőkepiac csak a szerdai kereskedésben tudott reagálni a tengerentúli eseményekre, a Nikkei 225 index némi késéssel követte a keddi európai árfolyamzuhanásokat. Tokióban kora reggel kitört a pánik, a befektetők startra készen várták a nyitást, és megrohamozták a brókereket. A hatás lesújtó volt, a vezető részvények kivétel nélkül zuhantak, a Nikkei árfolyama 6,71 százalékot zuhant vissza. A japán jegybank és a pénzügyminisztérium a további kaotikus helyzet elfojtására és a stabilitás megteremtése céljából külön krízisközpontot hozott létre. Az egyik intézkedés az volt, hogy a Bank of Japan és az európai központi bankok, összehangolva tevékenységüket, 80 milliárd dollárt injektáltak a pénzpiacokba. Elemzők szerint a központi bankok készen állnak a kamatcsökkentésekre, ha az indokolttá válik. Több szakértő rámutatott, hogy a Fed október elején tartandó nyílt piaci bizottsági ülése előtt döntés születhet az irányadó amerikai kamatlábak csökkentéséről. Az Európai Központi Bank elnöke, Duisenberg szerint a bank pénzügypolitikája lehetővé teszi a visszatérést a két százalék alatti inflációhoz már a jövő év elején. Az európai piacokon tegnap visszatért a korábbi kerékvágásba az üzletmenet. Az amerikai cégek részvényeivel nem kereskedtek, de a börzemutatók a keddi zuhanásokat némileg korrigálni tudták. A befektetők hangulata igen változatos volt, sokan eladásra kínálták biztosítási és légiközlekedési részvényekből portfólióikat, és helyettük nehézipari és olajipari, valamint kiskereskedelmi részvényeket vásároltak.
Budapesten nagy várakozások előzték meg a kereskedést, hiszen nem lehetett tudni, hogy a BÉT kinyit-e. Végül az utolsó percekben a normális kereskedési menetrendről döntött tegnap Horváth Zsolt, a BÉT megbízott ügyvezető igazgatója. A nyitást megelőzően az ügyvezető igazgató arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy a kereskedés fenntartásáról a tőzsdetanács tagjaival folytatott konzultáció után döntött. Elsődlegesen azt vették figyelembe a döntéshozók, hogy a befektetőknek elegendő idejük volt arra, hogy megfelelően tájékozódjanak. A helyzet megítélésekor az is fontos szempont volt, hogy az európai piacokon szintén megkezdődött a kereskedés. Horváth Zsolt lapunknak elmondta, hogy a BÉT vezetése továbbra is kapcsolatban marad az európai tőzsdékkel, s azok döntéseit is figyelembe veszik.
A üzletmenet az előző naphoz hasonlóan zuhant. Miközben a nyugat-európai tőzsdéken a javulás volt az uralkodó, addig a magyar parketten a befektetők továbbra is az eladói oldalon álltak, így a BUX a nyitáskori emelkedést követve lefelé mozgott. Az index napi minimumát 5636,77 ponton érte el, ahonnan az indikátor görbéje visszapattant, de nem a kellő erővel. A zárás pillanata 5747,75 ponton érte utol az indexet, ami 240,77 pontos csökkenésnek felelt meg. A forgalom 8,321 milliárd forintra ugrott, ami az igen élénk értékesítési igényt jelezte. A vezető részvények árfolyama tovább gyengült, a Matáv 44 forintot, a Mol 205 forintot, az OTP 640 forintot csökkent. A gyógyszeripari cégek közül a Richter 105 forinttal, az Egis 300 forinttal lett olcsóbb. A nap vesztesei a BorsodChem (–505 forint) és a Humet (–12 forint) papírjai voltak. A Mol– PKN Orlen-összeolvadásról újabb lengyel lapértesülések jelentek meg, amelyek arról szólnak, hogy a magyar olajipari cég ajánlata kedvezőbb, mint az OMV által adott. A szerdai napon a forint 6,61 százalékon állt a bankközi devizapiacon a sáv erős oldalán, de 0,55 százalékkal gyengébben a keddi zárásnál. Az overnight forintpiacon csaknem fél százalékkal nőttek a kamatok. A kezdeti bizonytalanság és nagy áringadozások után dél körül stabilizálódott a piac.
origo.hu
Szijjártó Péter: Közel kilencszáz új munkahelyet teremt a kínai Xinzhi nagyberuházása Hatvanban
