Vérszerződés a vasműben

Eredményesen működött a körülményekhez képest a Dunaferr Rt. a vagyonkezelési időszak alatt, még az acélipar válsága idején is – jelentette ki Horváth István, a Dunaferr volt vezérigazgatója tegnap, a Dunaferr Rt. működését vizsgáló parlamenti albizottság ülésén.

Hunyor Erna
2001. 09. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Acél XXI. Kft. által 1996-ban a Dunaferr-csoport vagyonkezelésére kötött szerződéssel a kft. átvette az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. feladatát – mondta Horváth, aki szerint 1989–1992 között jelentősen visszaesett a vásárlói igény az akkori túltermelési tendencia következtében. Háromlépcsős tervet dolgoztak ki: 1991-ben válságstratégiát, 1993 végén stabilizációs, 1994-ben pedig egy állandó növekedési pályára állító stratégiát készített a cég igazgatósága. Amikor a Dunaferr túljutott a mélyponton, tárgyaltak a privatizációs szervezettel arról, hogyan legyen a továbbiakban. Ekkor a privatizácóval szemben az eredményorientált vagyonkezelésre tették voksukat – jelentette ki Horváth István, aki szerint vérszerződést kötöttek, amikor létrehozták az Acél XXI. Kft.-t.
Horváth hangsúlyozta: négy év alatt 96 milliárd forintot fizettek be az államnak, 54 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg és 223 millió forint osztalékot fizettek. Ám 1999-ben olyan mélypontra került a cég, amikor mindössze 86 millió forint nyereséget realizált, ennek ellenére akkor az ÁPV Rt. 600 millió forint osztalékot vont el. A vagyonkezelési szerződés és a pályázati kiírás különbségéről szólva Horváth István aláhúzta: a pályázat bázisnak az 1994-es évet tekintette, akkor a Dunaferr tőkéje 36,9 milliárd forint volt. A szerződés aláírásáig elkészült az 1995-ös konszolidált beszámoló is, amely szerint a cégcsoport tőkéje 41,5 milliárd forintra nőtt. A sikerdíj mértékét a szerződésben azért határozták meg a tőkenövekmény 12,5 százalékában a pályázati kiírás szerinti 8 százalékkal szemben, mert a 4,6 milliárd forinttal nagyobb tőkéhez képest nehezebbnek tartották teljesíteni a vállalt 8 milliárdos tőkenövekedést. A volt vezérigazgató, aki 15 százalékos tulajdonosa az Acél XXI. Kft.-nek kérdésre elmondta: a szerződés szerint a végelszámolásig nem kapnak sikerdíjat a vagyonkezelők, ám az Acél XXI. Kft. 1999-ben több mint egymilliárd forintos sikerdíjelőleget kiszámlázott, ezt azonban az ÁPV Rt. nem fizette ki.
Márton Attila, az albizottság elnöke rámutatott arra, hogy a társaság adatai szerint az államnak a cégcsoport 723 millió forint osztalékot, míg a Dunaferr-csoporthoz tartozó egyes társaság tulajdonosainak, vagyis magánszemélyeknek több mint kétmilliárd forint osztalékot fizetett 1997–1999 között. Az albizottság által a dunaújvárosi kihelyezett ülésen megismert adatok köszönő viszonyban sincsenek a Horváth István által ismertetett számokkal – mondta Márton.
Suchman Tamás volt privatizációs miniszter elmondta: a vagyonkezelői szerződés a Dunaferr privatizálásáig megfelelő működést biztosít, mivel véleménye szerint a cégcsoport eladósodottsága nem olyan mértékű, hogy az adósságspirálhoz vezethetne. Nem tisztességesek azok a kísérletek, amelyek az 1996-os szerződés törvénytelenségét próbálják kideríteni – tette hozzá Suchman, aki szerint a vagyonkezelői szerződés megkötése nem volt a legszerencsésebb döntése, de jónak tartja.
Végezetül az albizottság zárt ülésen is meghallgatta a volt privatizációs minisztert, aki megnevezte azt a személyt, aki a teremben tartózkodott, és – információja szerint – jelenleg is érintett a Dunaferr-cégcsoport valamely érdekeltségében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.