Vérszerződés a vasműben

Eredményesen működött a körülményekhez képest a Dunaferr Rt. a vagyonkezelési időszak alatt, még az acélipar válsága idején is – jelentette ki Horváth István, a Dunaferr volt vezérigazgatója tegnap, a Dunaferr Rt. működését vizsgáló parlamenti albizottság ülésén.

Az Acél XXI. Kft. által 1996-ban a Dunaferr-csoport vagyonkezelésére kötött szerződéssel a kft. átvette az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. feladatát – mondta Horváth, aki szerint 1989–1992 között jelentősen visszaesett a vásárlói igény az akkori túltermelési tendencia következtében. Háromlépcsős tervet dolgoztak ki: 1991-ben válságstratégiát, 1993 végén stabilizációs, 1994-ben pedig egy állandó növekedési pályára állító stratégiát készített a cég igazgatósága. Amikor a Dunaferr túljutott a mélyponton, tárgyaltak a privatizációs szervezettel arról, hogyan legyen a továbbiakban. Ekkor a privatizácóval szemben az eredményorientált vagyonkezelésre tették voksukat – jelentette ki Horváth István, aki szerint vérszerződést kötöttek, amikor létrehozták az Acél XXI. Kft.-t.
Horváth hangsúlyozta: négy év alatt 96 milliárd forintot fizettek be az államnak, 54 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg és 223 millió forint osztalékot fizettek. Ám 1999-ben olyan mélypontra került a cég, amikor mindössze 86 millió forint nyereséget realizált, ennek ellenére akkor az ÁPV Rt. 600 millió forint osztalékot vont el. A vagyonkezelési szerződés és a pályázati kiírás különbségéről szólva Horváth István aláhúzta: a pályázat bázisnak az 1994-es évet tekintette, akkor a Dunaferr tőkéje 36,9 milliárd forint volt. A szerződés aláírásáig elkészült az 1995-ös konszolidált beszámoló is, amely szerint a cégcsoport tőkéje 41,5 milliárd forintra nőtt. A sikerdíj mértékét a szerződésben azért határozták meg a tőkenövekmény 12,5 százalékában a pályázati kiírás szerinti 8 százalékkal szemben, mert a 4,6 milliárd forinttal nagyobb tőkéhez képest nehezebbnek tartották teljesíteni a vállalt 8 milliárdos tőkenövekedést. A volt vezérigazgató, aki 15 százalékos tulajdonosa az Acél XXI. Kft.-nek kérdésre elmondta: a szerződés szerint a végelszámolásig nem kapnak sikerdíjat a vagyonkezelők, ám az Acél XXI. Kft. 1999-ben több mint egymilliárd forintos sikerdíjelőleget kiszámlázott, ezt azonban az ÁPV Rt. nem fizette ki.
Márton Attila, az albizottság elnöke rámutatott arra, hogy a társaság adatai szerint az államnak a cégcsoport 723 millió forint osztalékot, míg a Dunaferr-csoporthoz tartozó egyes társaság tulajdonosainak, vagyis magánszemélyeknek több mint kétmilliárd forint osztalékot fizetett 1997–1999 között. Az albizottság által a dunaújvárosi kihelyezett ülésen megismert adatok köszönő viszonyban sincsenek a Horváth István által ismertetett számokkal – mondta Márton.
Suchman Tamás volt privatizációs miniszter elmondta: a vagyonkezelői szerződés a Dunaferr privatizálásáig megfelelő működést biztosít, mivel véleménye szerint a cégcsoport eladósodottsága nem olyan mértékű, hogy az adósságspirálhoz vezethetne. Nem tisztességesek azok a kísérletek, amelyek az 1996-os szerződés törvénytelenségét próbálják kideríteni – tette hozzá Suchman, aki szerint a vagyonkezelői szerződés megkötése nem volt a legszerencsésebb döntése, de jónak tartja.
Végezetül az albizottság zárt ülésen is meghallgatta a volt privatizációs minisztert, aki megnevezte azt a személyt, aki a teremben tartózkodott, és – információja szerint – jelenleg is érintett a Dunaferr-cégcsoport valamely érdekeltségében.