Mádl Ferenc köztársasági elnök és Pálinkás József oktatási miniszter beszédével veszi kezdetét ma délután fél négykor a Műegyetemen az 1956-os forradalom és szabadságharc 45., valamint a köztársaság kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepség.
A hagyományos fáklyás menet fél ötkor indul az egyetem előtti parkolóból a Bem térre, ahol fiatalok emlékeznek meg a forradalmi eseményekről. Este hét órakor fellobogózott, korhű teherautók indulnak a Kossuth térre, ahol – este nyolckor – meggyújtják a forradalom lángját. Este az Operaházban ünnepélyes díszelőadást tartanak, az ünnepi köszöntőt Dávid Ibo-lya igazságügy-miniszter mondja. A központi ünnepséget az MTV, a Duna Televízó és a Magyar Rádió élőben közvetíti.
Október 23-án reggel kilenc órakor katonai tiszteletadás mellett felvonják a köztársaság lobogóját. Délelőtt tíz órától a Corvin moziban, illetve Szolnokon a Tisza moziban, Dunaújvárosban a Dózsa moziban, Szegeden a Belvárosi moziban, és Veszprémben a Séd moziban egész nap a forradalomhoz kapcsolódó játék- és dokumentumfilmeket vetítenek, jegyeket jelképes, 56 forintos áron lehet majd vásárolni. Egész napos megemlékezéseket tartanak a Nagy Imre-szobornál a Vértanúk terén, valamint a Rákoskeresztúri köztemető 300-as, 301-es és 298-as parcellájánál. A Kossuth téren délután fél kettőtől rajzversennyel, mese-előadásokkal várják a családokat. Este nyolc órától Budapesten a Műegyetem rakparton Hobo Blues Band-koncerttel várják a fiatalokat.
A Corvin közben kedden délelőtt 11 órától az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség, a Honvédelmi Minisztérium, az
’56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség és a Pesti Srácok Alapítvány tart megemlékezést. Az ünnepség keretében felavatják Povl Bang Jensen dán diplomata emléktábláját, aki életét áldozta azért, hogy megvédje azokat a jegyzőkönyveket, amelyek az ’56-os magyar szabadságharco-sok tanúvallomásait és névsorát tartalmazták.
A Széna téri kopjafáknál, szintén délelőtt 11 órától Pokorni Zoltán, a Fidesz, Dávid Ibolya, az MDF és Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke mond beszédet.
A MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom délután 16 órakor rendezi központi ünnepségét a XII. kerületi kongresszusi központban. Ünnepi beszédet mond Csurka István pártelnök, az ötvenhatos hősök példájáról pedig Hegedűs Lóránt református püspök emlékezik meg.
Délután két órakor az új köztemető 301-es parcellájánál Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László, az MSZP elnöke helyez el koszorút az ’56-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezve. A Vértanúk terén ugyancsak délután két órakor Szanyi Tibor és Vitányi Iván szocialista képviselők az európai szocialisták jelképét, 45 szál vörös rózsát helyeznek el a Nagy Imre-szobornál.
Megemlékezéseket tartanak külföldön is. Varga Mihály pénzügyminiszter a kanadai Torontóban rendezendő megemlékezésen mond köszöntőt.
Sasvári Szilárd, a Fidesz alelnöke, a parlament kulturális bizottságának elnöke a Párizsi Magyar Intézetben tart beszédet.
Csütörtökön délután hat órakor a Semmelweis utcai Magyarok Házában az 1956-os forradalomra emlékeznek, a rendezvényt Pongrátz Gergely, a Corvin köz főparancsnoka, az ’56-os Magyarok Világszövetségének elnöke nyitja meg. A program keretében mutatják be lapunk munkatársának, Kő Andrásnak és Nagy J. Lambert kutatónak Kossuth tér 1956 című könyvét, az est vendége lesz a szerzőpáros. A kötetet Zétényi Zsolt ügyvéd ismerteti.
*
Közösen emlékeztek meg a 45 évvel ezelőtti eseményekről az ’56-os szervezetek szombaton. – 1956 a maga dicsőségében, világot megrengető nagyszerűségében a magyar élni akarás szimbóluma – jelentette ki a megemlékezésen Boross Péter volt kormányfő, a miniszterelnök tanácsadója. Szabó János honvédelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy 1956 október 23-án a magyar nép áttörte a kommunizmus falát, egy olyan falat, amelyet sokan örökérvényűnek, kikezdhetetlennek kiáltottak ki. Hozzátette: ennek a tettnek, amelynek a jelenlévők tevékeny részesei voltak, akkoriban csodájára járt a világ.
A katonai tiszteletadás mellett rendezett ünnepségen Vas megye, Zalakaros, Kapuvár, Bágyaszovát és Piliscsaba önkormányzata vehette át az ’56-os lyukas emlékzászlót és a vele járó díszoklevelet. Az elismerést az ’56-os Szervezetek Koordinációs Bizottsága által, a közélet tisztasága és a környezeti kultúra javítása érdekében kiírt pályázatán lehetett elnyerni.
Az Igazságügyi Minisztériumban Tóth Ilonára, az 1957-ben kivégzett forradalmár, orvostanhallgatóra emlékeztek. Dávid Ibolya, a tárca vezetője ez alkalomból emléktárlót avatott fel a minisztérium épületében. A tárlóban fényképek, korabeli dokumentumok idézik fel a fiatal forradalmár emlékét. Beszédében Dávid Ibolya rámutatott: az orvostanhallgatót az ellene zajló perben köztörvényes bűnözőként ítélték el, és ha a forradalmárokat köztörvényes bűnözőknek lehet beállítani, akkor a forradalom ügye is bűnné válik. Tóth Ilona emlékét felidézve elmondta: a Fővárosi Bíróság 2001. február 19-én hozott végzésével semmissé nyilvánította azt az ítéletet, amelyben 1957-ben izgatás és gyilkosság vádjával halálra ítélték az orvostanhallgatót.
Nyilatkozat elfogadásával és az 1956-os forradalom debreceni áldozatainak emlékét idéző kopjafa megkoszorúzásával fejeződött be Debrecenben az 1956 a közvéleményben és a közművelődésben című, kétnapos, Kárpát-medencei konferencia. A tizenöt alapító szervezetet tömörítő 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság örömmel nyugtázza, hogy 1990 óta a nemzeti elvű erők 1956 értékeinek helyreállítására és érvényesítésére törekszenek itthon, Magyarországon is. Ugyanakkor fájdalmasnak és méltatlannak ítélik, hogy még a 45. évfordulón is találkozniuk kell zavaró, korlátozó nemegyszer ellenséges jelenségekkel. Ezért az
’56-os szervezetek képviselői elvárják, hogy a Magyar Köztársaság törvényalkotása és igazságszolgáltatása részint következetesen védje 1956 nemzeti érdemeit és képviselőit, részint következetes szigorral sújtsa a kommunista birodalmi erőszakhatalom itthoni bűneit, bűnöseit és támogatóit – áll a nyilatkozatban.
Tegnap a budapesti Széna téren a Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezete a forradalomban részt vett fiatalok emlékét elevenítette fel. Az ünnepségen felszólították az egykori karhatalmistákat, megbízható külügyi kádereket, hogy távozzanak a közéletből.
Lapunk információi szerint, az országos szakszervezeti konföderációk egyike sem tartott megemlékezést a nemzeti ünnepen.
Érdemrend Szabó L. Zoltánnak. A Magyar Köztársaság elnökének döntése értelmében, a magyarságért végzett évtizedes tevékenységéért, a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki Szabó L. Zoltán svájci állampolgárt, a Genfi Magyar Könyvtár alapítóját, tulajdonos-igazgatóját. A kitüntetést tegnap Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára adta át a Genfi Magyar Egyesület nemzeti ünnepünk alkalmából tartott nagygyűlésen. (B. Á.)
Több száz svéd tinilányt gyanúsítanak gyilkossággal és erőszakos bűncselekményekkel
