A budavári palota

Az 1988-ban a világörökség részévé nyilvánított budavári palota ma a budai Várnegyed egyik legkiemelkedőbb nevezetessége, de történelme során volt időszak, amikor nem nyújtott ilyen pazar, előkelő látványt a pesti oldalról nézve, és mindössze istállónak, élelmiszer- és lőporraktárnak használták a düledező falú, de szebb napokat látott épületet

A Várhegy tetejének déli oldalán fekvő palota építésének időpontjáról megoszlanak a vélemények, ezt a számtalan kutatás ellenére sem sikerült megnyugtatóan tisztázniuk a történészeknek. Volt elmélet, amely szerint már a XIII. század óta itt állt, míg egy másik álláspont csupán a XIV. század második felére tette keletkezését. Az első források a Nagy Lajos király idejére eső 1378-at említik, amikor már egészen biztosan a jelenlegi helyén volt. Már ekkor számos helyiségről és egy toronyról emlékeztek meg az egykorú leírások. A Zsigmond uralkodása alatti nagy építkezések eredménye többek között az északi szárny, amit az épülethez csatoltak. Hunyadi Mátyás idején nagy átépítések kezdődtek reneszánsz stílusban, ekkor készült el a nagy rondella és számos új épület, kiegészítés. A mohácsi vereséggel – kisebb megszakításokkal másfél évszázadra – Buda a királyi palotával együtt török kézre került.

Ebben az időszakban az egyre jobban lepusztuló épületet raktárként használták, majd Buda ostroma alatt romhalmazzá vált. Ezt egy részleges, később Mária Terézia idején teljes felújítás követte, kiegészítve a déli szárnnyal. Az 1848–49-es szabadságharc alatt ismét komoly csapások érték, és igazán művészi helyreállítását csak Ybl Miklós tervei alapján kezdték el, halála után pedig Hauszmann Alajos folytatta, aki a Duna felőli szárny hosszát szinte megkettőzte, és az épület középpontját nagyméretű kupolával emelte ki. A hatalmas neobarokk épület díszítését két szintet átfogó oszlopsor és kétkarú külső lépcső egészítette ki. A palota a második világháború alatt szintén súlyosan megsérült, felújításakor értékes középkori leletekre bukkantak a régészek. Ekkor helyezték el az épületben a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchényi Könyvtárat, a Legújabb Kori Történeti Múzeumot és a Budapesti Hadtörténeti Múzeumot is. A századfordulón épült a várpalotához tartozó kerítés és kovácsoltvas kapu, amelyet a millennium tiszteletére készült turulszobor egészít ki. A budavári királyi palota több évtizede működő díszkivilágítását a közelmúltban újították fel és bővítették ki. (G. R.)