Nem hatottak a piacra a gazdaságélénkítő hírek, amelyek a katonai felhasználás mértékéből fakadtak, így a társaságok működési adatai, illetve a cégekről szóló hírek nagyobb súlyt kaptak a New York-i kereskedés során. A legmeghatározóbb publikáció a szoftvergyártó óriástól, a Microsofttól érkezett, melyből kiderül, hogy a társaság fellebbezését elutasította az Egyesült Államok legfelső bírósága. A helybenhagyott korábbi ítélet szerint a Microsoft visszaélt a piaci erőfölényével a Win98 operációs rendszer és az Explorer összeépítésekor. A hírre a szoftvercég folyamatos zuhanással reagált, és végül 6 százalékkal előző szintje alatt fejezte be a kereskedést. Rossz lett, de a várakozások szerint eredményt ért el a Motorola a július–szeptember hónapok alatt. A telekommunikációs eszközöket gyártó vállalat által kiadott közlemény szerint a Motorola vesztesége 153 millió dollár volt, ami azt jelenti, hogy részvényenként 0,7 dollár a cég mínusza.
Hangulatrontó volt a General Motors bejelentése is, ami arról szólt, hogy a ditroiti cég csökkenti egyes európai összeszerelő üzemeinek kapacitását. A korábbi elképzelésekkel összhangban a GM termelési csökkentést határozott el a belgiumi Antwerpenben és a németországi Bochumban lévő üzemeiben. Az indoklás szerint a társaság hatékonyság és kihasználtság racionalizálását tervezte el, amit azért tesz meg a GM, mert erős piacvesztést és gyenge eredményeket produkált az angol Vauxhall és a német Opel cég. A másik legnagyobb amerikai autókonszern a DaimlerChrysler viszont a 72 millió eurós büntetést kapott az Európai Unió brüsszeli bizottságától, amit megfellebbezett. Mario Monti főbiztos szerint a DaimlerChrysler három ponton sértette meg az alapvető versenyszabályokat. A negatív hírek és a csökkenő árfolyamok, de főként a zuhanó csipgyártók ára határozta meg a tokiói és a hongkongi kereskedéseket. A legnagyobb ázsiai tőzsdén a japán Nikkeien átesett a börzemutató értéke a tízezer pontos határon, és végül 0,47 százalékkal gyengülve 9964,88 ponton állapodott meg. A tokiói lejtmenet ellenére optimistának mutatkoztak az európai tőzsdék tegnap kora délután. A kedvezőbb hangulatot a Nemzetközi Valutaalap által kiadott közlemény és a korrekciós várakozások okozták. Az IMF várakozásai szerint Japán gazdasága az idén recesszióba csúszik, Európa gazdasági növekedése jóval két százalék alatt marad, az Egyesült Államok gazdasága pedig 2002 első felében talál majd magára.
A nemzetközi hatások Budapesten is jelentkeztek, az árak javultak, igaz, csak mérsékelten. Csupán egypontos emelkedéssel, 6457 ponton kezdődött a BÉT kereskedése, majd némi „pihenő” után 6510 pontig emelkedett a BUX görbéje. A nap nagy része 6480 pont körüli szinten zajlott, és az átlagtól néhány ponttal eltérve, 16,68 pontos növekedés után zárt a magyar tőkepiaci index. A kereskedésen az előző napokhoz hasonlóan a kis forgalmú papírok drágulása volt jellemző. A nap sztárja a BorsodChem (+570 forint), a Humet (+8 forint), a Phylaxia (+6 forint) és a Synergon (+60 forint) volt. A forgalom ugyan nem érte el a négymilliárd forintos szintet, amit azzal lehetett magyarázni, hogy a már említett spekulatív papírokra nagyobb érdeklődés mutatkozott, mint a nagy kapitalizációjúakra. A blue chipek sorából a Matáv hat forinttal drágult, míg a Mol öt forinttal esett vissza. Az OTP húsz, a Richter száz forinttal lett olcsóbb.
Tőzsdezárás után a bécsi tőzsde vezetője elmondta, hogy az osztrák és a kelet-európai tőzsdék összeolvadása előbb-utóbb elkerülhetetlen. Andreas Treichl, az Erste Bank elnöke szerint a bécsi tőzsde méretileg jól illene a budapesti, prágai és varsói tőzsdéhez.
origo.hu
Hadházy Ákos is felült az álhírvonatra
