A szaúdi hídember

Bandar bin Szultán bin Abdel-Aziz herceg, Szaúd-Arábia Egyesült Államokba akkreditált nagykövete a háború egyik legrejtőzködőbb szereplője. Ő az összekötő kapocs a demokratikus Amerika és az ókonzervatív sivatagi királyság között.

A szeptember eleji támadás elszenvedője és a „terrormessiás” szülőhelye érdekes módon rendkívül jó kapcsolatokat ápol. Az események után mindkét országban felmerült, hogy talán túlságosan is jó ez a kapcsolat, amely felülvizsgálatra szorul.
A herceg, mint minden szaúdi politikus, egyben a királyi család tagja is, sőt a helyi törvények szerint Fahd király utódja is lehetne. Személyében a középkorias politikai abszolutizmus él az Egyesült Államokban, és egyben árnyékot vet a liberális Amerikára. Az eddigi status quót a kölcsönös függés jellemezte: Szaúd-Arábiának fegyveres védelem, Amerikának olaj kellett. Az Aramco az olajkészletek felfedezése óta egyedül termeli ki a fekete aranyat a sivatagból – a királyság pedig ezért folytathatta antidemokratikus politikáját. Se választások, se parlament nem létezik Szaúd-Arábiában, csak a király és szűk családjának döntései, valamint a Korán szabják meg az ország életének alakulását.
Most azonban már más a helyzet. Az Afganisztán elleni légicsapások már iszlám érdekeket sértenek, így a „két szent hely őrzője”, azaz Fahd király nem lehet semleges. A szigorú vahabita iszlámot követő országban található ugyanis Mekka és Medina, Mohamed próféta életének két legjelentősebb állomása, és az iszlám két legszentebb helye. Ezzel a sivatagi királyság az iszlám világ szellemi vezetője is, ezt a rangját pedig nem akarja elveszíteni. A másik oldalról Amerika emeli fel hangját: Szaúd-Arábia szinte teljesen nyíltan támogatja a terrorizmust a Közel-Keleten, valamint milliókat utal át az iszlám szent harcosok kiképzésére létrehozott alapítványok számláira.
A korábbi szimbiózis megváltozott. Legutóbb al-Valid bin Talal herceg tízmillió dolláros csekkjét utasította vissza Rudolph Giuliani New York-i polgármester, mert a nagylelkű adomány mellett Amerika Közel-Kelet-politikáját is bírálta az üzletember. A mostanra médiasztárrá lett városvezető úgy érezte, a herceg kijelentésével a terrorakciók megértésére tett kísérletet. A szaúdi–amerikai viszonyok pedig a korábbiakhoz képest vészesen megromlottak.
Bandar herceg is az eddigieknél sokkal nagyobb támadásoknak van kitéve. Ő, akinek hídnak kell lennie a két világ között, egyre inkább a terroristák bázisának nagykövetévé lépett elő. Egyre többen kérdőjelezik meg, hogy el kellene fogadni a szaúdi család pénzét.