A terror szemüvegével

Az Egyesült Államokat ért szeptember 11-i terrortámadás egy olyan új helyzetet teremtett, amelyre a nemzetközi szervezeteknek egyértelmű válaszokat kell adniuk. A terrorizmus elleni harcban kiemelt szerep jut az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, valamint a NATO-nak. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az EU-t érte a leginkább felkészülten a terrortámadás nyomán kialakult helyzet.

Határozatban utasította vissza és ítélte el az ENSZ BT a terrorizmust, közvetlenül az Amerikát ért támadást követően. Ugyanakkor fegyveres támadásnak minősítve a szeptember 11-i történéseket, nagy vonalakban ki is jelölte azokat a lehetséges ellenfeleket, akikkel a nemzetközi közösség szemben áll. Egy tavalyi, illetve egy tavalyelőtti BT-határozat a terrorizmus kapcsán név szerint is megemlíti Afganisztánt és Oszama bin Ladent, s ez azt jelenti, hogy amennyiben önvédelemről beszélünk, Afganisztánnal, illetve Bin Ladennel szemben az amerikaiak tulajdonképpen felhatalmazást kaptak arra, hogy védekezzenek – hangsúlyozta lapunknak Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatások Hivatalának (SVKH) igazgatóhelyettese.
Az ENSZ közgyűlése két héttel ezelőtt vitát kezdett azzal a céllal, hogy próbálja meghatározni a terrorizmus fogalmát. Egyelőre nem egyértelmű, milyen jogi kategória érvényes a terroristákra – véli Tálas Péter, hozzátéve: e kérdés kapcsán az is nyilvánvalóvá válik, hogy nem egységes a terrorizmus megítélése. A „mi terroristáink, az ő szabadságharcosaik” elvéből kiindulva bizonyos szempontból nézőpont kérdése a megítélés. A szakértő szerint az erős politikai megosztottság ellenére továbbra is lesznek törekvések a nemzetközi közösség részéről a terrorizmus fogalmának jogi kategorizálására. A BT terrorizmus elleni bizottságot állított fel, és a főtitkár különmegbízottat nevezett ki, akinek funkciója vélhetően az lesz, hogy próbáljon konszenzust kialakítani az ENSZ-en belül a terrorizmust illetően.
Az Európai Unió a belbiztonság területén bizonyos értelemben nemzeteknek az uniója, és elsősorban a gazdaság területén integratív szervezet – mondta Tálas Péter. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet Európa nem most kezdte el. Ahogyan a kül- és biztonságpolitikai együttműködést a koszovói helyzet erősítette, úgy az Amerika elleni terrortámadás az igazságügy területén való együttműködésnek adhat lökést – vélte az SVKH helyettes vezetője.
Az EU erre vonatkozó terveiről szólva Tálas Péter elmondta: uniós berkekben el akarják törölni a kiadatási procedúrát, emellett az európai letartóztatási parancsot kívánják bevezetni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy négy hónapnál hosszabb elzárásra szóló bírósági ítélet, illetve az egy évnél hosszabb büntetést maga után vonó bűncselekmény esetén a tagországok kiadják egymásnak a bűnözőket. Továbbá egységes büntetést kívánnak tizenhárom bűncselekmény esetében, amelyek terrorista akcióknak számítanak. Ilyennek minősíthetők azok a cselekmények, amelyeket szándékosan követnek el egy vagy több ország intézményei, népei ellen megfélemlítés céljával, illetve arra irányulnak, hogy súlyosan megváltoztassák egy állam politikai, gazdasági, társadalmi szerkezetét.
Az uniós bel- és igazságügyi miniszterek már néhány nappal az Egyesült Államok elleni terrortámadások után – ugyancsak rendkívüli ülésen – kezdeményezték, hogy a tagországok a polgári védelemben is tegyék meg a szükséges lépéseket az esetlegesen jelentkező terrorfenyegetések elleni védekezésre. Az EU egyébként új polgári védelmi megfigyelő- és riasztóhálózat kiépítésével készül a biológiai terrorizmus újonnan jelentkező veszélyeire. A tervek szerint még ebben a hónapban létrehoznak egy nukleáris, biológiai és vegyi szakértőkből álló csoportot, amelyet szükség esetén bármelyik tagország rendelkezésére bocsátanak.
A NATO-t érte a legkevésbé felkészülten a szeptember 11-i utáni helyzet – hangsúlyozta a szakértő, emlékeztetve arra, egy kormányközi szervezetről van szó és annak ellenére, hogy a katonai vezetés integrált, a lényegi tevékenység nemzeti szinten zajlik. A NATO-tagországok hírszerzési és titkosszolgálati főnökeinek rendszeres konzultációjára ugyanakkor eddig is sor került. Ez az információcsere a szeptember 11-i terrortámadás után intenzívebb lett. Tálas Péter úgy véli, az európai NATO-tagországok szolgálatai felértékelődnek az amerikaiak szemében, különösen azok a szolgálatok, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemben már komoly tapasztalatokkal rendelkező államok részéről érkeznek.
A veszélyek prioritási sorrendje folyamatosan változik az észak-atlanti szövetségen belül. Az új kihívásokra való felkészülés már megkezdődött, ugyanakkor e folyamatban szeptember 11-e fontos fordulópontot jelent – hangsúlyozta Tálas Péter, hozzátéve: ennek ellenére sem kellene mindent kizárólag a terrorizmus szemüvegén keresztül nézni.