Apák és fiúk Mezőtúron

Igen gazdag kulturális és természeti értékekben Mezőtúr. A XV. században az Erdély felé vezető út mentén fekvő és fontos szerepet betöltő település lakosságának kismesterségeit még ma is sokan művelik. Ezek közül kiemelkedik virágzó kézműipara és kereskedelme.
Messze földön híres az itt készített kunsági hímzett bunda, illetve a XVI. századtól napjainkig is tartó, apáról fiúra szálló fazekasmesterség, a mázas edény készítésének tudománya. Ez utóbbi még nemzetközi hírnevet is szerzett az 1890-es évektől id. Badár Balázs fazekasmester révén, aki új irányzatot teremtett a szakmán belül szecessziós stílusú mázas edényeivel. Az ő és fia, lánya, unokája művészi díszkerámiáinak bemutatására Mezőtúron létrehozták a Badár-emlékszobát és fazekas-alkotóházat.
Mezőtúron napjainkra a modernizált kézművesség egyik húzóágazatának számít az 1982-ben létrejött vállalat, amely ipari gyorshűtők tervezésére, építésére szakosodott.
A település földrajzi fekvésénél fogva nagy hangsúlyt fektet a közép- és felsőfokú mezőgazdasági szakemberek képzésére. 1943-ban a Mezőgazdasági Leány Középiskola beindításával vette kezdetét ez a típusú képzés. A jogutód, a Tessedik Sámuel Főiskola 1962-ben vált felsőfokúvá, 1993-tól mezőgazdasági gépészmérnököket képez. Tavaly februártól tájgazdálkodási szakot indított négy szakirányú képzésre: környezetgazdálkodás, vendéglátás-turizmus, kereskedelem, termékfeldolgozás.
Úgy tűnik, hogy a sors meghálálja a város vezetőinek, ezzel együtt a város lakosságának is az iskoláztatási törekvéseket. Legalábbis a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ szeptember második felében közzétett munkaügyi információi erre engednek következtetni. Ebből kitűnik, hogy a megye nyolc kistérségi körzete – központjaik: Szolnok– Martfű, Jászberény, Karcag, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Kunszentmárton és Kunhegyes – közül Mezőtúr a harmadik helyen található 11,6 százalékos munkanélküliségi rátájával.