Ha hetven százalékra emelkedne a jelenlegi 10 százalék helyett az étkezési alma aránya, az nagyban hozzájárulna a piaci zavar felodásához – vélekedik Kovács Lajos. Ehhez természetesen fajtaszerkezet-váltásra, a belföldi fogyasztás élénkítésére – amelyhez talán elkelne némi állami segítség is – és olyan államközi megállapodásokra lenne szükség, melyek lehetővé tennék a gördülékeny almaexportot. Pillanatnyilag „mutatóba” exportálunk almát Szlovéniába, Horvátországba, Boszniába, Romániába és a FÁK tagországaiba. A kiszállított alma mennyisége 5–10 ezer tonna között változik, az ár évek óta független az itthon termett alma mennyiségétől.
A szakember lapunknak elmondta, a hazai almapiac nem most, hanem már a kilencvenes évek elején, a keleti piacok elvesztésével egy időben összeomlott. A hazai fogyasztás 12 kilogramm körül alakul, a vásárlók a boltokban 140–220 forintért juthatnak egy kiló almához, miközben a termelők 60-70 forintot kapnak a felvásárlóktól. Az ipari alma felvásárlási ára ugyanakkor 9–15 forint között mozog. Kovács Lajos termelőként elkeseredett, mint mondta: a gazdák helyzete kilátástalannak tűnik, mert az étkezési piac feltámadására vajmi kevés remény van, exportpiacot nem tudnak teremteni maguknak, ezért vagy kilónként eladogatják almájukat, vagy a minőséggel nem törődve lerázzák a fáról, és léalmaként viszik értékesítésre.
Az agrártárca három északi megye almatermelőinek biztosított támogatást. Emellett a szaktárca az ország más területén lévő termelők támogatási lehetőségeit is vizsgálja.
Gál Kinga: Szégyelljék magukat!
