Az Északi Szövetség elhúzódó háborúra számít

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) újsütetű szövetségeseit, a szíriai, a líbiai és a szudáni titkosszolgálatot, a velük történt amerikai kapcsolatfelvételről szóló híreket tekintette át a The New York Times keddi számának egyik cikke.

Eszerint ebben a hónapban vezető CIA-tisztségviselő utazott titokban Damaszkuszba, ahol a szíriai titkosszolgálat vezetőivel tárgyalt, kérve a szíriaiak segítségét Oszama bin Laden szervezetének legyőzéséhez. A lap hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nagyon gondosan és kritikusan kell mérlegelnie mindazt az értesülést, amit az egykor „lator államoknak” tartott országok titkosszolgálataitól kap.
Az amerikai közvélemény csaknem egyhangúlag támogatja az Afganisztán elleni légicsapásokat, derül ki a CBS News és a The New York Times című lap által kedden közzétett legfrissebb közvélemény-kutatás adataiból. Abban azonban már egyre kevesebben hisznek, hogy Bin Ladent sikerül kézre keríteni. Növekszik azoknak a száma, akik nem biztosak benne, hogy a Bush-kormányzat meg tudja védeni az amerikai polgárokat a terrorizmustól.
Washington feloldotta a hadjáratban vele szövetséges Pakisztán ellen korábban érvényesített szankciók utolsó intézkedéseit is. A Fehér Ház a várakozások szerint még a hét elején 500 millió dolláros, Pakisztánnak szánt gazdasági támogatást jelent be, ez az összeg megegyezik azzal, amennyire Saukat Aziz pakisztáni pénzügyminiszter kedden a világgazdasági fórum Hongkongban rendezett, kelet-ázsiai csúcstalálkozóján becsülte az Afganisztánból özönlő menekültek ellátásának idei költségeit.
Az ITAR-TASZSZ Kairóban úgy értesült: pakisztáni önkéntesek kétszáz fős felfegyverzett csoportja érkezett Afganisztánba, hogy a tálibok oldalán harcoljon. Egybehangzó jelentések szerint fegyveres önkéntesek százai várakoznak belépési engedélyre Pakisztán Afganisztánnal határos északi térségében.
Az afganisztáni bombázások polgári áldozatai miatt eközben felemelte szavát a venezuelai elnök, Hugo Chávez. Ludger Volmer, német külügyi államminiszter kedden a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva ugyancsak a Nyugat és Afganisztán közötti konfliktus politikai eszközökkel történő rendezéséért állt ki. India védelmi minisztere, George Fernandes kedden úgy vélekedett, hogy Washington talán soha nem fogja el Oszama bin Ladent, és „hosszú távú hazárdjátéknak” nevezte az afganisztáni tálib kormány megbuktatásának tervét. A tálibellenes afganisztáni Északi Szövetség külügyminisztere szerint az Egyesült Államok pusztán légicsapásokkal nem fogja megnyerni a háborút, és karácsonyra nem fogja befejezni a hadműveleteket. Abdullah Abdullah a francia hírügynökségnek nyilatkozva visszautasította, hogy a tálibellenes háború kudarcba fulladt volna, jóllehet a már több mint három hete tartó légi hadjárat alatt nem omlottak össze a tálib milíciák. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak jobban össze kellene hangolnia törekvéseit az Északi Szövetséggel. Szorgalmazta a fővárostól északra összevont 6000 tálib harcos bombázásának fokozását.
***

DENEVÉRSZÁRNYÚ LOPAKODÓ. A hidegháború idején nukleáris csapásra készülő nagyhatalmaknak jelentős gondot okozott, hogy nem tudtak észrevétlenül támadni, megsemmisítve ellenfelük támadókapacitását, megakadályozva azt az ellencsapásban. A B–2 Spirit bombázó azért készült, hogy lopakodó tulajdonságait kihasználva hatoljon be a szovjet légtérbe, kijátszva a légvédelmet, szabadesésű nukleáris bombáival szétrombolva a rakétabázisokat és más stratégiai célpontokat. Az ellenségeskedés megszűntével hagyományos fegyverek hordozására alakították át. Jugoszláviai célpontjait 32 órás bevetéseken támadta 16 műholdas vezérlésű bombával felszerelve, az Egyesült Államokból felszállva. Afganisztán fölé szintén „hazulról” (Missouri államból) indul, de az indiai-óceáni Diego Garcián száll le. (Z. G.)