Az Európai Unió bővítése történelmi feladat

Németország tudatában van annak, hogy saját fejlődése szintén attól függ, hogy keleti szomszédai hasonlóképpen gyarapodjanak, és ehhez kész anyagiakkal is hozzájárulni. Az Európai Unió bővítését ezért a pártok egyöntetűen támogatják, és Berlin kész arra, hogy az új tagokkal kiegészült uniónak is nettó befizetője legyen. Wilfried Gruber, Németország budapesti nagykövete nyilatkozta ezt lapunknak abból az alkalomból, hogy országa ma ünnepli az újraegyesítés 11. évfordulóját.

A német egység 11. évfordulójának ünnepét kissé beárnyékolják az egész világot felforgató amerikai terrortámadások, amelyek szálai Németországba is elvezetnek. Mennyire készült fel Európa, benne az ön országa a XXI. század eme új kihívására, a terrorizmus elleni harcra?
– Október 3-ra valóban ráveti árnyékát szeptember 11. Most még nem lehet belátni, hogy hoszszú távon milyen világpolitikai következményekkel járnak majd ezek a hihetetlen terrortámadások. Egyvalami azonban világos, mégpedig az, hogy ezek a szörnyű akciók megmutatták, hogy az Egyesült Államok is sebezhető. Itt, Európában szintén tudatában vagyunk a fanatikus terroristákkal szembeni sebezhetőségünknek. Ezek a támadások a szolidaritás spontán, mélyen fakadó megnyilvánulásainak sorát váltották ki Németországban, de felhívás is volt számunkra, hogy az Egyesült Államokkal együtt cselekedjünk, mellette álljunk, sorainkat még szorosabbra zárva védelmezzük közös értékeinket, s lépjünk fel a közös ellenség, a terrorizmus ellen.
– Szeptember 11. új helyzetet teremtett a világban és sok mindenre kihat. Ha Európára tekintünk, felmerül az egyesítés kérdése. Október 3-án az öreg kontinens e XX. században szerencsétlenebbül járt felében okvetlenül eszünkbe jut, hogy mi még azelőtt a folyamat előtt állunk, amelyen az egykori NDK a nyugatnémetek hathatós segítségével nagyrészt már túl van. A szeptember 11-i sokk hathat-e katalizátorként az egyesítés gondolatára, gyorsítólag az európai integrációra?
– Az Európai Unió állam- és kormányfőinek szeptember 21-i rendkívüli találkozóján konkrét intézkedéseket hoztak arról, miként lehetne Amerikával vállvetve növelni terrorizmus elleni felkészültségünket. Szeretnénk elmélyíteni az együttműködést igazságügyi és belügyi téren. A tagjelöltek, köztük Magyarország, elfogadták, hogy csatlakoznak az EU által meghozott terrorizmus elleni intézkedésekhez.
Számítani lehet arra is, hogy az uniót ez a megrázó eseménysorozat megerősíti azon szándékában, hogy a keleti bővítést következetesen, céltudatosan továbbvigye, és kitartson a 2004-es felvételi dátum mellett.
– Térségünkben a napokban történt más is, ami befolyásolhatja a bővítést, és Németországot mint Varsó természetes lobbistáját is érinti. Nevezetesen az, hogy a lengyelországi választásokon előretörtek az euroszkeptikusok. Rádöbbentheti-e ez a tény a nyugati közvéleményt arra, hogy a bővítés halogatása az unióellenesek táborát gyarapíthatja?
– Németország nem egyes államok lobbistája, hanem a jólét, a stabilitás képviselője, védelmezője. Éppen ezért úgy véljük: azok a jelöltek kerüljenek az EU-ba, amelyek ezeket a feltételeket teljesíteni tudják. Ami pedig a csatlakozás gyorsaságát illeti, arról minden ország maga dönt, és ez Lengyelországra is érvényes. Meg kell tehát várnunk az új lengyel kormány felállását, majd lépéseit.
– Valóban a teljesítmény fogja eldönteni, hogy melyik ország mikor lesz képes az EU-tagságra, bár tudjuk, hogy a döntésnél nem hagyhatók figyelmen kívül bizonyos politikai aspektusok sem. Önöknek, németeknek már komoly tapasztalatuk van egy posztkommunista ország, adott esetben nemzetrész integrálásában, és magyarországi nagykövetként látja a mi sikereinket, nehézségeinket is. E két tapasztalatot összevetve ön szerint Magyarország hogyan halad az integráció útján?
– E kettőt nem lehet összehasonlítani, ugyanis Kelet-Németország polgárai magukat ugyanazon nemzet részének tartották, éppen ezért a nyugati országrész lakossága kész volt hatalmas anyagi áldozatot is hozni annak érdekében, hogy megszüntessék az életszínvonalbeli szintkülönbséget. Magyarország saját nemzeti identitással rendelkezik, éppen ezért egyszerűbb lesz számára hosszú távon elviselni ezt a jó néhány éven keresztül még fennálló gazdasági különbséget. Nem kell tartani attól, hogy emiatt az emberek elvándorolnak innen – amíg mi kényszerítve voltunk az életszínvonal egy szintre hozására, már csak azért is, hogy az országrész ki ne ürüljön. Egyébként a német alkotmány is kötelez minket erre. A különbségektől eltekintve Magyarország elmúlt tízéves teljesítménye, a gazdasági-társadalmi átalakulás, a demokratizálódás foka, a nyitás az Európai Unió felé vagy a joganyag átvételének előrehaladottsága mind-mind elismerést érdemel.
– Tudom, hogy nem lehet egy az egyben párhuzamot vonni a két integráció között, a német egyesítés filozófiája, a történelmi felelősség felismerése azonban követendő példa lehetne az Európai Unió bővítésekor is. Ha ez a gondolat vezet mindenkit, és nem az egymástól való vélt vagy jogos félelem lesz az uralkodó, például a munkaerő szabad áramlása kapcsán, s e nemes célért készek vagyunk áldozni is mindkét oldalon, akkor sikeres lehet Európa egyesítése…
– Németországban is megvan a készség arra, hogy Közép-Európa integrálását az Európai Unióba nagy történelmi feladatként fogjuk fel. Ezért készek vagyunk anyagi áldozatot is hozni. Meg kell azonban érteni, hogy egy nemzeten belül a polgárok inkább készek komoly áldozatot hozni egymásért, mint amikor különböző nemzetekről van szó. Németországban megvan a készség az Európával való szolidaritásra, habár a nagy Európát nem lehet egy nemzetként kezelni.
***
Megemlékezés a német egységről. A német egység megvalósulásával milliók reménye vált valóra, míg a berlini fal leomlása Európa mesterséges megosztottságának a végét jelentette, miáltal megnyílt a közös Európa felé vezető út – jelentette ki kedden este Berlinben a magyar külügyminiszter. Martonyi János a német főváros Schauspielhaus nevű hangversenyházában a német egység évfordulója alkalmából tartott ünnepség egyik szónokaként mondott beszédet. Ebben rámutatott: bő egy évtizeddel ezelőtt valóra vált a kelet-közép-európai népek látomása a szabadságról és a demokráciáról. A Werkstatt Deutschland szervezésében rendezett évfordulós ünnepségek mellett a Szabad Demokrata Párt (FDP) megemlékezésének egyik szónoka Horn Gyula egykori miniszterelnök volt. (MTI)