Cégbirodalom, amely behálózza a világot

Oszama bin Ladent ez idáig csak a világ terroristáinak szponzoraként, a radikális eszmék terjesztőjeként emlegették. Ám a „jóságos mosolyú”, kalasnyikovos szaúdi férfi ennél lényegesen több. Övé a Közel-Keletet és Észak-Afrikát átfogó egyik legnagyobb holdingcég a Wadi al-Aqiq Holding, amely kilenc nagy cégcsoportot foglal magában. Ezek a pillérei a világ terrorizmust pénzelő bin Laden impériumnak.

n Georg Spöttle
Fényt derítettek a legújabb titkosszolgálati nyomozások a terroristavezér cégeire. Nevük, székhelyeik és kapcsolataik nyilvánosságra kerültek. Most az FBI, a német BKA és más rendőri szervezetek feladata ezeket a kapcsolatokat, pénzcsatornákat tovább követni és felgöngyölíteni. Ezen az úton elindulva eljuthatunk a terroristacsoportokat közvetlenül pénzelő személyekhez és magukhoz a „sejtekhez” is. John Moynihan az amerikai DEA (kábítószer elleni hivatal) volt ügynöke igen egyszerűen fogalmazta meg a komplex tényállást: „Oszama bin Laden megtanulta, hogyan lehet tiszta, legális üzletekkel, visszaforgatott pénzekkel a terrorizmus ügyét szolgálni”.
A Bin Laden gazdasági birodalom behálózza a világot. Szállodák, építkezési vállalkozások és export-import cégek tucatjait mondhat a család a magáénak. Pénzek nemcsak az üzleti kontókról érkeztek, hanem az USA-ból is, ameddig szükség volt Bin Ladenre és csapataira a szovjetek elleni harcban. Ám a háború után Amerika ejtette csatlósát. Mivel pénzekre továbbra is szüksége volt a riválisai elleni harcra és az iszlám terjesztésére, elővette gazdasági szaktudását. Gazdagsága (kb. 300 millió dollár) alapjait a Kartúmban, Szudán fővárosában bejegyzett cége, a Wadi al-Aqiq Holding jelenti. A francia titkosszolgálat adatai alapján innen indulnak a szálak hét szudáni és több jemeni illetőségű cég felé.
Jemenben a legszerteágazóbb a profil. A kerámiagyártástól, a könyv- és újságkiadásig rengeteg ágazatuk van. Kenyában inkább az elektromos készülékek gyártására és értékesítésére helyezik a hangsúlyt. Vámot és adót a szudáni elnök, Omar al-Bashir személyes engedélyével nem kell fizetnie. Bin Laden építési cége, a Hidschrah Contracting Company építette a Kartúm–Port-Szudán-autópályát (1200 km) és az új port-szudáni repülőteret. A kartúmi kormány „természetben” fizetett és ráíratta Oszama bin Ladenre a Khartum Tannery bőrgyárat. Ez egy bomba üzlet, mivel a cég évi 50 millió dollár értékben exportálja termékeit a világ sok országába. A Taba Investement Company Ltd. Szudán legnagyobb mezőgazdasági cége. Az ország napraforgó- és szezámtermesztésének oroszlánrésze az övé. A cég tőkéje 15 milliárd (!) dollár. Innentől kezd érthetővé válni, hogyan tudja pénzelni a világ sok terrorszervezetét. Az Al-Shamal Islamic Bank a szudáni bankkal egy időben lett alapítva, a Nemzeti Iszlám Front, amely Szudán vallási intézménye. Oszama bin Laden, mint részvényes, 1991-ben 50 millió dollár tőkét fizetett be a bankba. A második legnagyobb részvényes az egyesült arab emírségekbéli Tadamon Islamic Bank. Az 1969-ben alapított Gum Arabic Compani Ltd. a világ gumitermelésének 85 százalákát mondhatja magáénak. A CIA szerint, Oszama bin Laden a kilencvenes évek elején megszerezte a részvények többségét.
A CIA gyanítja, hogy Oszama az Al-Shifa szudáni gyógyszergyárnak is főrészvényese volt. 1998-ban az amerikai légierő lebombázta a gyárat, mivel gyanították, hogy a VX-ideg gáz egyik komponensét itt állítják elő.
Az Al-Themar al-Mubaraka mezőgazdasági társaság hatalmas termőterületekkel rendelkezik Szudán keleti részén. Földimogyorót, napraforgót, kukoricát és szezámot termesztenek itt. A termények általában először Ciprusra kerülnek, így kikerülik a Szudán elleni gazdasági embargót, és kedvező kondíciókkal tovább kerülnek az EU-tagországokba. Ám a farmokon nemcsak gazdálkodás folyik, hanem terroristakiképző bázisok is itt kaptak helyet. A Ladin Inter-national cég székháza Kartúmban van. Innen bonyolítja le befektetési üzleteit. Bár Oszama 1996-ban elhagyta Szudánt, szürke eminenciásai innen igazgatják gazdasági impériumát. Nem elhanyagolható az évi sokmilliós vallási adó, amely teljesen legálisan beszedett pénz. Ez a Dar al-Maal al-Islami Holdinghez kerül Genfbe. Ennek tulajdonosai a Szadi királyi ház tagjai. A konzorció részvényei darabját 100 000 dollárért árulja. A vásárlóknak, mint hithű mozlimoknak, alá kell írniuk, hogy kifizetik a „zakatot” (adakozás a szegényeknek, az iszlám egyik pillére). Ám, hogy mi lesz az itt befizetett összegekkel, azt senki sem tudja.
Az USA már 1999-ben megkezdte a terrorpénzek befagyasztását, 254 millió dollárral. Mint kiderült, ez csak a jéghegy csúcsa. Az ENSZ utasítására egy héttel ezelőtt lezártak 169 bankszámlát, amely afgán cégeké és magánszemélyeké volt. Köztük van Oszama bin Laden folyószámlája is. A nemzetközi médiát figyelve feltűnik az az igyekezet, amellyel a bankok átvizsgálják pénzforgalmukat és átvilágítanak, a nyomozó hatóságokkal karöltve, sok számlatulajdonost. A berlini gazdasági rendőrség egyik nyomozónőjével folytatott telefonbeszélgetésem is megerősítette ezt. Ahogy a főhadnagynő mondta, a bankok el szeretnék kerülni a botrányt és a gyanút, hogy kapcsolatban állnak – ha csak közvetve is – Oszama bin Laden valamelyik cégével. Ilyen problémák már voltak két évvel ezelőtt, amikor nagy pénzintézetek kerültek rivaldafénybe, mivel az FBI kiderítette, hogy az orosz maffia pénzmosása és gyanús transzakciói ott folynak. Ezek a bankok elvesztettek sok fontos ügyfelet, pl., autógyárakat, mivel nem akarták, hogy nevüket bármiképpen kapcsolatba hozzák a szervezett bűnözéssel.
Ez a pénzügyi hadművelet, az árnyékháborúnak talán a legfontosabb momentuma. Hiszen a terrorizmust, éppen úgy, mint a gazdaságot, a politikát és sajnos a vallásokat is a pénz mozgatja és tartja életben. Ha kiürülnek a kaszszák, szétesnek a pénzügyi szálakon csatlakozó terrorista sejtek, akkor beszélhetünk egy komoly győzelemről.
Lapzártánkig a következő öszszegek lettek befagyasztva: kétmillió dollár Németországban, kb. 250 millió dollár az Egyesült Államokban, 88 millió dollár Nagy-Britanniában, kétmillió dollár Franciaországban.
(A szerző terrorizmus-szakértő)