Lassan véget ér a tizenkét, eddig tartós állami tulajdonban lévő állami gazdaság privatizációja, a tulajdonosváltás személycserékkel is együtt jár. A gazdaságoknál az ÁPV Rt.-től való átvételt megelőzően a 114 igazgatósági és felügyelőbizottsági tag közül, 47-et cseréltek le, akik döntően az ÁPV Rt. által delegált személyek helyét foglalták el. A 47 főből harminc a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. munkavállalói közül került ki, akik azonban nem vehetnek részt a privatizációban. A magá-nosítás után – társaságonként egy-egy fb-tagsági hely kivételével – az MFB munkavállalói tisztségükről lemondanak.
A privatizációban kizárólag az állami gazdaságok munkavállalói vehetnek részt, ideértve a menedzsment-, az igazgatósági és a felügyelő- bizottsági tagokat is. Az MFB kizárólag olyan munkavállalói rt.-vel köt privatizációs szerződést, ahol a kivásárlótársaságban a munkavállalók legalább hetven százaléka részt vesz, tulajdonrészük pedig eléri a 49 százalékot. A munkavállalói rt.-n belül senkinek sem lehet 51 százaléknál nagyobb részvényhányada.
A magánosítás során a gazdaságok részvényeire kétéves elidegenítési tilalom vonatkozik, ezenkívül előírás, hogy mind a gazdaságok részvényeit megszerző munkavállalói rt., mind a gazdaság részvényei húsz éven keresztül korlátozottan forgalomazhatók, a papírokkal kizárólag egymás között kereskedhetnek a részvényesek.
A privatizációban részt vevő munkavállalói rt.-k nem kapnak hitelt az MFB-től a részvényvásárláshoz, az értékesítés forrása nem hitelnyújtás lesz. A dolgozói rt.-k halasztott fizetéssel vásárolják meg a gazdaságokat. A vételár a társaságok 2000. december 31. napján fennálló saját tőkéjének hatvan százaléka lesz. A vételárat húsz év futamidő alatt, évi háromszázalékos fix kamat mellett, két év türelmi időt követően kell megfizetni.
Tavaly volt ötvenéves a tartós állami tulajdonból idén szintén kikerülő Sárvári Mezőgazdasági Rt. A társaság mezőgazdasági alaptevékenységet folytat, jelenleg hétezer hektáron növényeket termeszt, fő profilja az állattenyésztés. A sertéstelep 1700 kocája évi 35 ezer tenyész- és vágósertést ad évente, a cég felújítás alatt lévő vágóhídján évi nyolc-tízezer sertést vágnak. Az 1300 darabos tehenészet 8,5 millió liter tejet termel, a lótenyésztést hatvan kisbéri félvér képviseli. A lótenyésztéshez kapcsolódik a vendéglátás és a vadásztatás is, de vetőmag-előállítással, keveréktakarmány-gyártással, terményszárítással is foglalkoznak, valamint baromfi-vágóhídi melléktermékeket dolgoznak fel vagy semmisítnek meg. Sokoldalúságukat mutatja, hogy részt vettek a sárvári termálkristály „kitalálásában” is, igaz, mára csak névlegesen vesznek részt az üzletben.
Az rt. vezérigazgatója, Sótonyi László a rendszerváltás óta tölti be tisztségét, és már előtte húsz éven keresztül is a cégnél dolgozott. Idáig jól és nyereségesen igazgatta a céget, és sikerrel vezényelte le a privatizációt is. Elmondta: a Sárvári Mezőgazdasági Rt. dolgozói és a privatizációt koordináló, abban részt vevő Mezort Rt. létrehozta a privatizáló részvénytársaságot, a Mező Befektetési Rt.-t. A Mező Rt. szeptember 7-én aláírta a privatizációs szerződést. Így tulajdonképpen már tulajdonosok, de még nem kerültek birtokba, mert a részvényeket még nem adták át.
A privatizációról a vezérigazgató elmondta, hogy a tavaly decemberi kormányrendelet mindenki fantáziáját megmozgatta, és a menedzsment döntött: élni kell a lehetőséggel. A 2001/45-ös kormányrendelet alapján megalakították a privatizációt irányító, abban részt vevő Mezort Rt.-ét. Június végén az üzemi tanácscsal együtt tájékoztatták a dolgozókat a privatizáció lehetséges menetéről és a velük szemben támasztott elvárásokról. – Nagy dráma volt – fogalmaz Sótonyi László –, de a dolgozók megértették, hogy munkahelyüket vásárolják meg.
A cég háromszáz munkavállalójának valamivel több mint 81 százaléka bólintott a privatizációra. Minden dolgozóra 6,2 részvény jutott, egy részvény névértéke tízezer forint volt. Mivel többen csak a rájuk eső részvények töredékét jegyezték le, a maradék részvények megvásárlására július második hetében többen szándéknyilatkozatot tettek. Mivel a részvényeket erősen túljegyezték, sávosan osztották el azokat. Először a kisebb igénylőket elégítették ki, a végére azok maradtak, akik az egész pakettet lejegyezték volna. Július 20-án 217 – 215 fő a gazdaság munkavállalója, kettő pedig az rt. tisztségviselője – természetes személlyel és egy jogi személyiségű társasággal (Mezort Rt.) negyvenmillió forintos alaptőkével megalakult a Mező Befektetési Rt. Ezután az MFB az alapító okiratot bekérte, ellenőrizte a garanciális elemeket, és szeptember 9-én aláírták a szerződést. A munkavállalók 49, a privatizációt bonyolító rt. 51 százalékban vált tulajdonossá.
A Mező Befektetési Rt. kötelezettséget vállalt, hogy a június 11-én meglévő munkavállalói létszámot hat százaléknál nagyobb mértékben nem csökkenti, az eredeti tevékenységi köröket és az állatállományt fenntartja, illetve utóbbit nem csökkenti a szerződésben meghatározott szint alá.
A tulajdonosváltással a Sárvári Mezőgazdasági Rt. megmarad, tulajdonosa az állam helyett a Mező Befektetési Rt. lett, amelynek tulajdonosai a dolgozók is – nyilatkozta Sótonyi László, hozzátéve, hogy elemi érdekük az eredményes gazdálkodás, hiszen az adózott nyereségből kell fizetni a törlesztéseket és a kamatokat, valamint a megvásárolt hitelállományt is. Célunk a profitnövelés, a privatizációs szerződés betartása mellett – fogalmazott a vezérigazgató, aki az idei, 1,6 milliárdos bevételt 2003-ra hárommilliárdra szeretné feltornázni. A profitnövelésben szerepet szánnak a sertéságazatnak, melynek jelenlegi teljesítményét szeretnék megduplázni, kialakítva a Dunántúl legnagyobb tenyészállat-előállító telepét. Növelni kívánják a szarvasmarha-állományt is, amitől a tehenészet teljesítményének 15-20 százalékos növekedését várják. Több mint kétezer hektárral nő bérelt területeik nagysága is, ugyanis a Bábolna Rt.-től a privatizációs folyamata során elcsatolt földeket kibérelhetik az államtól, ami szintén jelentős bevételt eredményez. Mindemellett műszaki fejlesztéseket is terveznek, amivel jelentősen emelhetik az élőmunka hatékonyságát.
***
íb>A privatizáció előtt álló 12 agrárcég
Cég induló vagyon,
törzs- vagy alaptőke*
Agroprodukt Mg. Rt. 870,5
Dalmandi Mg. Rt. 1956,9
Dél-Pest Megyei Mg. Rt. n.a.
Gödöllői Tangazdaság Rt. 510,3
Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. 373,5
Hidasháti Mg. Rt. 316,7
Lajta–Hanság Rt. 1541,5
Mezőfalvai Mg. Term. és Szolg. Rt. 957,2
Szarvasi Agrár Rt. 851,9
Szombathelyi Tangazdaság Rt. 441,6
Sárvári Mg. Rt. 455,4
Törökszentmiklósi Mg. Rt. 774,1
*millió forintban, 2001 júliusában
origo.hu
Menczer Tamás keményen beleállt Brüsszel Péterbe
