Célkeresztben a tálib front

Kabul és a tálib fellegvárnak számító Kandahár körzetében is folytatódtak az Afganisztán elleni amerikai légicsapások szerdán éjjel. Az al-Dzsazíra arab televízió beszámolója szerint a dél-afganisztáni város körzetét heves támadás érte. Kabulnál ugyanezen jelentés szerint legalább három nagy robbanás hallatszott a repülőtér körzetéből. A tálib légvédelem megpróbált válaszolni a támadásra. A CNN szerint tovább támadták az amerikai gépek a tálib frontállásokat is. A cél, hogy a tálibellenes Északi Szövetség útja megnyíljék Kabul felé. Legkevesebb 17 polgári áldozata van az Afganisztán elleni éjszakai amerikai légicsapásoknak, amelyek célpontja Herát és Kandahár városok környéke volt. Az amerikai gépekből ledobott bombák egy Herát közelében fekvő faluban 16 ember életét oltották ki és további 25 személyt megsebesítettek. Az amerikai légierő csütörtökön újrakezdte a tálib állások bombázását a fővárostól, Kabultól északra húzódó frontvonal mentén.
A tálibok felszólították az Iszlám Konferencia Szervezetét (OIC), hogy menesszen kárfelmérő küldöttséget Afganisztánba. Az amerikaiak szövetségeseikkel „vaktában és barbár módon lakónegyedeket, mecseteket és kórházakat bombáznak” – állította Amir Han Motaki tálib oktatási miniszter, aki szerint az OIC-megbízottaknak saját szemükkel kellene meggyőződniük a pusztításról.
Az Egyesült Államok kezéből kicsúszhat Oszama bin Laden terroristavezér, még akkor is, ha a szaúdi milliomost Afganisztánban bújtató tálib rezsimet sikerül megdönteni. Ezt Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter fejtegette a USA Today című lapnak adott interjújában.
Rumsfeld úgy vélekedett, hogy a tálibok korszaka le fog zárulni Afganisztánban: „Ez könnyebb feladat, mint egyetlen embert megtalálni… s rendkívül nehéz lesz elkapni vagy megölni Bin Ladent… Világunk nagy, rengeteg ország van, neki (Bin Ladennak) rengeteg pénze van és rengeteg támogatója, így egyelőre nem tudom, hogy sikeresek leszünk-e. Természetesen nagyon kívánatos lenne megtalálni őt.” A washingtoni politikus szerint a terrorizmus elleni küzdelem hosszú távú feladat, amely évekig eltarthat, mint például a közel fél évszázados hidegháború.
Az amerikai képviselőház szerdán elsöprő többséggel megszavazta és a szenátusnak jóváhagyás végett átküldte a terrorizmusellenes törvényjavaslat átdolgozott szövegét. A tervezet, amely jelentősen kiterjeszti a bűnüldöző szervek jogkörét a terroristák elleni küzdelemben, legkivált annak a titkos megfigyelőeszközök alkalmazására vonatkozó része – a mobiltelefonok lehallgathatóságának a kiterjesztése, illetve annak a lehetősége, hogy a hatóság figyelhesse az elektronikus levélforgalmat – nagy és ellentmondásos visszhangot váltott ki a társadalomban, mert sokan az egyéni szabadságjogok sérelmeként értelmezik a törvényjavaslatban foglaltakat.
Tony Blair brit miniszterelnök szerint sem valószínű, hogy Oszama bin Laden nemzetközi bíróság előtt felel majd terrorcselekményeiért. A The Daily Telegraph című brit napilapnak adott interjújában Blair kijelentette: „Bin Ladent jól őrzik, és emberei is jól vannak felfegyverkezve. Mindig valószínűtlennek tartottam, hogy egy napon bíróság elé álljon”. George Bush amerikai elnök minapi döntésére célozva, amellyel felhatalmazta a CIA-t a terroristavezér meggyilkolására, Blair közölte: Nagy-Britanniának az ENSZ határozata alapján jogában áll fellépni Bin Laden ellen.
A száműzetésben élő afgán politikusok, hadurak és vallási vezetők csütörtökön a pakisztáni Pesavárban befejeződött tanácskozásukon arra kérték az Egyesült Államokat: mihamarabb fejezze be Afganisztán elleni hadjáratát, hogy lehetőség nyíljék a politikai rendezésre. Az értekezlet résztvevői nyolc pontból álló határozatot hoztak nyilvánosságra Afganisztán jövőjével kapcsolatos elképzeléseikről. A dokumentum megállapítja: az Egyesült Államok és szövetségeseinek katonai műveletei a tálib rezsim bukását eredményezhetik, és bármikor politikai vákuum keletkezhet az országban. A Reuters szerint a határozat burkoltan állást foglal az ellen, hogy a tálibok jelenlegi fegyveres ellenzéke, az Északi Szövetség kaparintsa meg a vezető szerepet. A dokumentum szerzői fontosnak tartják a külföldi számkivetettségben élő volt afgán uralkodó, Mohammad Zahir sah bevonását is az afganisztáni rendezési folyamatba.

Bírált tranzitállamok.</b Az Egyesült Államok arra kérte az Európai Uniót: gyakoroljon nyomást Ciprusra és Máltára, hogy csapjanak le a kényes árukból álló hajórakomá-nyokra, amelyeket a terrorizmus támogatásával vádolt vagy tömegpusztító fegyverek megszerzésére törekvő országokba szántak. Az Egyesült Államok és az EU terrorizmusellenes együttműködésére tett amerikai javaslatok listája – amelyet a múlt héten juttattak el Brüsszelbe – mint „különösen problematikus tranzitállamokat” nevezi meg az említett két országot. Washington felszólította az uniót: használja fel a csatlakozási folyamatot annak biztosítására, hogy a tagjelöltek hatékony export-ellenőrzési rendszereket hozzanak létre és juttassanak érvényre. (MTI)

Infraszemű „szigony”. A nem szándékos károkozás, a civil áldozatok elkerülése a korszerű nyugati (amerikai) katonai műveletek fontos szempontja, mivel az ilyen esetek nagy nemzetközi felháborodást válthatnak ki. A rossz időjárás és az erős légvédelem ennek veszélyével fenyeget, ám az sem megengedhető, hogy a támadott ellenfél fellélegezhessen ezek védelmében. A nagy hatótávolság (légvédelem elkerülése) és minden időbeni pontosság kihívására adott egyik válasz az AGM–84H SLAM-ER Harpoon (Szigony) robotrepülőgép. A kis sugárhajtóművel hajtott és kinyíló szárnyakkal ellátott eszközt műholdas navigáció juttatja a cél körzetébe, ahol bekapcsol infravörös kamerája. Ennek képét rádiócsatornán visszasugározza az indító repülőgépre, amelynek személyzete ez alapján rendkívül pontosan vezetheti célra a rakétát, akár „az ablakon keresztül is”. (Z. G.)