Csökkent a rablások száma

Az év elejéhez képest jelentősen csökkent a rablások száma Budapesten, ahol a legtöbb ilyen jellegű eset történik az országban. Az ismertté vált támadások mindössze az összes bűncselekmények 1-1,4 százalékát teszik ki, s nőtt a felderítési arány is – számolt be a Magyar Nemzetnek a BRFK bűnügyi igazgatója.

A rablást a fizikai vagy lelki erőszak alkalmazása különbözteti meg a lopástól. Az úgynevezett klasszikus utcai rablást általában fegyverrel – szúró- vagy vágóeszközökkel –, vagy csoportosan, tehát létszámfölényben követik el, általában közterületeken. A fegyvert ritkán használják, általában fenyegetésre tartogatják. Az elkövetők legtöbbször készpénzt vesznek el, de sok esetben kapós az ékszer, a mobiltelefon, a walkman és sajnos egyre gyakrabban a ruhanemű is. A rablók többsége – 83 százalék – férfi, a fiatalkorúak aránya 33,5 százalék. A nők jellemzően kevesebb rablást követnek el, általában azt sem egyedül, hanem többen vagy férfiak társaságában. Ez utóbbi esetben az áldozat figyelmének elterelése a feladatuk. A sértettek 70 százaléka férfi, ők általában ittas állapotban válnak áldozatokká. Lényegesen kevesebb nőt (30 százalék), gyereket (2,2 százalék) vagy fiatalkorút (13,4 százalék) fosztanak meg viszont értékeiktől a rablók.
Balla Béla ezredes, a BRFK bűnügyi igazgatója lapunknak elmondta: az elmúlt öt évben folyamatosan 8-12 százalékkal nőtt a fővárosban elkövetett rablások száma. Az év elején már ötvennel több bűncselekmény történt Budapesten, mint az előző év hasonló időszakában. Szeptember 30-ával bezárólag viszont már a következőket regisztrálhatta az idei részstatisztika: míg 2000. szeptember 30-ig 1183 rablás történt a főváros területén, addig 2001-ben ugyanezen időszak alatt 1185, azaz megállt az emelkedés, az év elejéhez képest pedig jelentős a csökkenés. Míg tavaly 255 eredményes felderítés történt, addig az idén 340 esetben fogták el a bűncselekmény tetteseit. Amíg Budapesten 30 százalékos a rablások felderítési aránya, addig például Londonban mindössze 7 százalékos ez a mutató.
A bűnügyi igazgató hozzátette: az idén nemcsak a klasszikus utcai bűncselekmények, hanem a pénzintézetek és pénzszállító autók elleni támadások száma is csökkent.
Keszthelyi József alezredes, a BRFK rablási osztályának vezetője a felderítésekről elmondta: ha nem sikerül forró nyomon, azaz két-három napon belül elfogni a tettest vagy tetteseket, akkor csak a hosszadalmasabb, úgynevezett klasszikus nyomozás hozhat eredményt. Az idén viszont meggyorsította munkájukat egy koordinációs csoport felállítása, amely többek között összehasonlítja, elemzi, értékeli és összegyűjti a fővárosban történt valamennyi rablás jellemzőit, jellegzetességeit, mindazokat az elemeket, amelyek segítségével az elkövetői kör azonosítható.
A pénzintézetek és pénzszállító járművek elleni támadások radikális csökkenésével kapcsolatban elmondta: annak köszönhető, hogy a fővárosi cégek és a Budapesti Rendőr-főkapitányság közös együttműködést dolgozott ki az ilyen jellegű támadások visszaszorítására. A pénzintézetek és pénzszállítók többsége most már korszerűbb védelmi rendszereket alkalmaz, a pénzszállítmányok pedig látványos egyenruhás vagy rejtett civil ruhás védelmet élveznek.

Drogra kellett a fegyverrel szerzett pénz. A múlt hét végén másfél óra leforgása alatt fogtak el a BRFK rablási osztályának nyomozói két fegyverest, akik vasárnap reggel fosztottak ki egy budapesti játéktermet. A biztonsági őrként dolgozó idősebb tettes és társa a zsákmányolt 200 ezer forint egy részéből azonnal kábítószert vásárolt. A 27 éves S. Csaba Győző budaörsi lakásán egyébként nagyobb mennyiségű drogot találtak a házkutatás során. A 22 éves V. Lajos János ugyancsak drogos. A pénz az egyre nagyobb mennyiségben szükséges kábítószer miatt kellett.