Joe Farman brit tudós, aki 1985-ben felfedezte az Antarktisz fölött az ózonlyukat, a legutóbbi felmérések alapján állítja: az idei ózonkárosodás mértéke csaknem akkora, mint amekkora az eddigi rekordévnek számító 1993-as volt. Az aggasztó folyamat tartósnak ígérkezik, mert az ózont kimerítő kemikáliák mennyisége növekszik – nyilatkozta a BBC-nek a tudós, hozzátéve, hogy néhány új károsító anyag is társult az eddigiekhez. Az október első hetében regisztrált adatok kiemelkedően az eddigi legrosszabbak, eltekintve az 1993. évtől, amikor a Pinatubo vulkán kitörése lehűtő hatást gyakorolt a sztratoszférára. Az ózonlyuk kiterjedése az Antarktiszon szeptemberben 26 millió négyzetkilométer volt, kedvező változásnak a legcsekélyebb jele sincs, és korai is lenne ilyen jeleket keresni – vélekedett Joe Farman.
– Minden év különböző – hangsúlyozta. – Most rossz szériában vagyunk, mert 1989 óta minden év meglehetősen rémes volt – mondta. A tudós szerint a helyzet a század közepén normalizálódhat, amikor – a montreali megállapodás alapján – az ózont károsító klórszármazékok kibocsátása már csak a fele lesz a jelenleginek.
Teljes fociőrület lesz a 200 fős faluban, Szarvaskend várja a Fradit - videó
