Ekeusra hathatott a román EBESZ-elnökség

Nem lehet feszültségekről szólni azzal a romániai és Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatosan, amely a nyolcvanéves kisebbségi történelem során talán az egyik „legjólneveltebb” európai kisebbségnek mutatkozott és mutatkozik mind a mai napig, a többi európai kisebbséghez, elsősorban a nyugati kisebbségekhez viszonyítva – nyilatkozta lapunknak Bodó Barna temesvári politológus.

Bodó Barna kisebbségügyi szakértőt, egyetemi tanárt Rolf Ekeusnak, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának hétfőn ismertetett közleményével kapcsolatosan kérdeztük, miszerint akár erőszakos konfliktushoz is vezethet, ha az államok egyoldalú lépéseket tesznek az állam jogi fennhatósági területén kívül élő nemzeti kisebbségek védelmére.
A politológus szerint Rolf Ekeus kijelentése akár utalhatott Magyarországra, akár nem, mindenképpen olyan jelzés, ami mellett nem lehet elmenni. Akkor pedig fölmerül a kérdés, hogy az EBESZ és a státustörvény egyáltalán milyen kapcsolatban állhat egymással, hiszen az EBESZ-nek ebben a vonatkozásban sem a román kormány fellépése, sem más politikai indítvány okán nem kellett volna foglalkoznia ezzel a kérdéskörrel.
Bodó a főbiztos nyilatkozata kapcsán két tényezőre hívta fel a figyelmet. Az egyik az, vajon nincs-e valamilyen kapcsolat a megnyilatkozás és aközött, hogy a román kormány saját kijelentései ellenére nem kívánja elfogadni a velencei bizottság megállapításait. A bizottság jelentése ugyanis megállapítja, hogy a jogszabály eurokonform, és a román politika ezt folyamatosan nem ismeri be. Ugyanakkor alighanem az is figyelmet érdemel, hogy az EBESZ elnöksége az idén román kézben van. Valószínűleg ennek köze lehet ahhoz, hogy a kisebbségügyi főbiztos éppen most egy teljesen váratlan lépésre szánja el magát. Ekeus ugyanis nem a kisebbségek jogaiért és a kisebbségek helyzetéért aggódik, hanem olyan államok gondjával foglalkozik, amelyek sajnos a kisebbségi politikában egyáltalán nem következetesek. Ha Románia vonatkozásában ezt az utóbbi tételezést indokolni kellene, akkor fel lehet hozni és számon lehet kérni, hogy a szlovák státustörvény esetében Romániának semmilyen reakciója nem volt.
Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a nemzetközi értelmezésekben, hogy Románia 1990 után az itteni német kisebbség vonatkozásában hajlandó volt külön megállapodást aláírni a német kisebbség számára biztosítandó pozitív diszkriminációt illetően. Ez egy 1990 utáni kormányközi megállapodás alapján történik, és ha ebben a kérdésben Bukarest hajlandó megállapodni más ország kormányával, akkor miért nem így jár el a magyar kormánnyal is? – kérdezi a kisebbségügyi szakértő.
***
A ROMÁN PÁRTOK NASTAZE JAVASLATA ELLEN. A magát demokratikus ellenzéknek kikiáltott néhány román parlamenti és nem parlamenti párt, illetve civil szervezet tegnap közös nyilatkozatot fogadott el Adrian Nastase miniszterelnök azon múlt heti javaslatával kapcsolatban, amely szerint az RMDSZ-tagkönyvet kellene a magyar igazolvánnyal egyenértékűsíteni. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, illetve a törvényhozáson kívül rekedt Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége és a Szövetség Romániáért nevű alakulatok szerint a kormányfő indítványa nagyban veszélyezteti Románia nemzeti szuverenitását. A dokumentum szerint megengedhetetlen, hogy a román nemzeti érdek politikai alku tárgyává váljék. A közlemény aláírói azt követelik Nastasétól, hogy vonja vissza az RMDSZ-nek tett ajánlatát, és a parlament előtt mutassa be a bukaresti kabinet részletes álláspontját a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. (W. I.)