ENSZ-tagságra vágyik Tajvan

Ismét aktuálissá vált Tajvan ENSZ-tagságának kérdése. A délkelet-ázsiai szigetországot 1971-ben zárták ki a nemzetközi szervezetből, miután az ENSZ felvette soraiba a kommunista Kínát. A kérdés aktualitását az adja, hogy Tajpej és Peking rövid időn belül egyaránt felvételt nyerhet a Kereskedelmi Világszervezetbe.

Tajvant továbbra is renegát tartománynak tekinti a Kínai Népköztársaság vezetése. Peking ragaszkodik az „egy Kína” elvéhez, mint a békés újraegyesítés előfeltételéhez és elutasít minden olyan mozgalmat. amely a „két Kína” vagy az „egy Kína, egy Tajvan” megfogalmazást használja a nemzetközi diplomáciában. Tajpej szerint viszont csak úgy lehet megoldani az egyesítés problémáját, ha tiszteletben tartják, hogy Tajvant és Kínát 1949 óta két szuverén politikai entitás kormányozza. Mint ismeretes, 1949-ben a kommunisták térhódítását követően a Kínai Köztársaság kormánya a szárazföldről Tajvanra települt. Az Egyesült Államok segítségével a tajpeji kormányzat szoros diplomáciai kapcsolatokat ápolt a világ demokratikus országaival. 1971-ig a Tajvanon berendezkedett vezetést ismerték el egész Kína hivatalos képviselőjének. Miután Tajvan, kivált az ENSZ-ből, nemzetközi státusa megrendült, körülbelül harmincra csökkent a vele diplomáciai kapcsolatot fenntartó országok száma.
A politikai stabilitást és a gazdasági fejlődést hosszú éveken keresztül tekintélyelvű rendszer (szükségállapot, egypártrendszer) biztosította Tajvanon. A demokratizálódás hosszú folyamatának egyik meghatározó állomása az 1991-es parlamenti választások megszervezése. 1996-ban kerül sor első alkalommal közvetlen elnökválasztásra. Ma Tajvan a nyugati mérce szerint is demokratikus intézményrendszerrel rendelkezik. Ami a gazdasági fejlődést illeti, az elemzők előszeretettel beszélnek „tajvani csodáról”. A demokrácia és gazdaság terén elért sikerek ellenére a tajpeji vezetés mindhiába szorgalmazza felvételét a világ országait tömörítő nemzetközi szervezetbe. E kérdésben ez idáig Peking álláspontja győzött. Az ENSZ BT-tag Kína határozottan ellenzi Tajvan felvételi kérelmét, s ezt az álláspontot támogatja az ENSZ-tagországok túlnyomó többsége.
Nemrég hivatalossá vált Peking belépése a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). A döntést követően gyakorlatilag biztosra vehető Tajvan felvétele is a WTO-ba. A szervezet egyik illetékesének nyilatkozata szerint még az idei év végéig sor kerülhet Tajpej felvételére. A WTO és Tajvan már két évvel ezelőtt közös „csatlakozási csomagot” dolgozott ki, ezt a Kereskedelmi Világszervezet jóvá is hagyta. A szigetország csatlakozása a WTO-hoz az első lépést jelentheti a nemzetközi elszigetelődés felszámolásának folyamatában. A tajpeji vezetők abban bíznak, hogy e csatlakozással közelebb kerülhetnek a hőn áhított ENSZ-tagsághoz. Mi több, joggal tehetik fel a kérdést a nemzetközi közvélemény előtt: ha Tajvan megfelel a WTO-tagság feltételeinek, miért ne lenne alkalmas az ENSZ-tagságra is?