Feléledhetnek a rég legyőzött kórokozók

Ma és holnap előadást tart Magyarországon a világ egyik legismertebb infektológus (fertőző betegségekkel foglalkozó) szakembere. Itzhak Brook véleménye szerint az elkövetkező évtizedek legnagyobb egészségügyi problémáját a rezisztens antibiotikumok és a rég legyőzöttnek hitt betegségek bioló-giai fegyverként való „felélesztése” fogja jelenteni.

Világhírű gyermek- és felnőtt- infektológus, aki a washingtoni Georgetown University profeszszora, a Bristol-Myers Squibb gyógyszergyár meghívásának tesz eleget, magyar házi-, gyermek- és infektológus szakorvosoknak tartva előadást az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáról, a légúti fertőzésekről és a legújabb kezelési eljárásokról. A neves tudóssal budapesti szállodájában beszélgettünk.
– Másfél éve jelent meg legújabb tanulmánya az anthraxról, vagyis a lépfenéről. Mennyire válhat ellenállóvá ez a kórokozó?
– Ez is annyira tanulékony, mint az összes többi. Két napja már azt javasoljuk az orvosoknak – egyetértésben a fertőző betegségeket kontrolláló amerikai központtal –, az embereknek, hogy megelőző célzattal ne a rendkívül drága ciprofloxacint, hanem az olcsóbb és ugyanolyan hatékony doxyciclint használják, ez utóbbival szemben ugyanis nem fejlődik ki rezisztencia.
A ciprót csak a biztosan megfertőzöttek esetében indokolt használni, megelőzésre nem.
– Mi, magyarok is igen nagy gyógyszer-, ezen belül antibiotikum-fogyasztók vagyunk. Sokunkat érdekel, hogy hol tart ma a baktérium kontra antibiotikum háború. Lesz-e végső győztes, és az melyik lesz: esetleg egy szuperantibiotikum, vagy netán kifejlődik a tökéletesen ellenálló baktérium?
– Ez egy folyamatos háború, és nem hiszek a végső győzelemben. Egyre nagyobb rezisztenciájú baktériumok alakulnak ki, arra sarkallva a kutatókat, hogy minél hatékonyabb antibiotikumokat fejlesszenek ki. Az utóbbi években egészen jó gyógyszereket sikerült kifejleszteni, tehát lépéselőnyben vagyunk. Most is azért vagyok Magyarországon, hogy bemutassak egy új antibiotikumot, melynek hatóanyaga a cefprozil.
– Ez a folyamatos harc egyfelől fokozatosan csökkenti a különféle kezelések hatékonyságát, másfelől egyre drágábbá teszi a gyógyszereket. Nincs olyan veszély, hogy a szegények egyre kevésbé tudják megfizetni az egészségükhöz nélkülözhetetlen készítményeket?
– Tény, hogy minden új antibiotikum drága – elsősorban amiatt, mert nagyon sokba kerül a kifejlesztése. Erre a problémára kell valamiféle megoldást találni, ez elsősorban a kormányok feladata.
– Hogyan válik egy baktérium rezisztenssé? Mitől ilyen tanulékony?
– Jelenleg két mechanizmust ismerünk. Az egyik szerint a szervezetben már vannak – kis számban – rezisztens batériumok, amikor a beteg kezelését elkezdjük. A terápia megöli a nem ellenálló kórokozókat, így elszaporodnak és dominánsak lesznek a gyógyszerekkel szemben ellenálló fajták, újra megbetegítve a pácienst. A másik módszer a genetikai változás útját használja. Akár mutációval, akár a genetikai anyag transzferével, átkerül a rezisztens baktériumból az ellenállás információját hordozó DNS a korábban még nem rezisztens baktériumba.
– A beteg hogyan kerülheti el a baktériumok rezisztenssé válását?
– A legfontosabb szabály, hogy csak akkor szedjünk antibiotikumokat, ha feltétlenül szükséges. Ha hosszú ideig szedünk gyógyszert, a kórokozó alkalmazkodhat hozzájuk. Tudom, nagy a nyomás a háziorvosokon, hogy olyan esetekben is felírják az antibiotikumokat, amikor az nem indokolt, mert a beteg türelmetlen, szeretne mielőbb meggyógyulni. Másik veszélyforrás, ha a valós betegség esetén túl hamar hagyjuk abba a gyógyszerszedést, mivel egy tíznapos terápia esetén például a beteg már a kezelés felénél jobban érzi magát. Ilyenkor még a szervezetéből nem pusztultak ki teljesen a kórokozók, csak legyengültek. Ha megszüntetjük a terápiát, akkor, újra életre kapva, már új információk birtokában tudnak szaporodni. Nagyon gyakori hiba – és ez az egyik legfőbb oka a rezisztencia kialakulásának – , hogy vírusfertőzésben szenvedő beteget baktériumfertőzéshez használatos gyógyszerekkel kezelünk.
– Általában gyerekkorunkban megkapjuk a szükséges védőoltásokat, ekkor esünk túl a menetrend szerinti fertőzéses megbetegedéseken, azután elfeledjük az egészet. Felnőttnek van-e szüksége védőoltásra?
– Igen. Ritkán szólunk róla, pedig fontos: agyhártyagyulladás, influenza ellen nagyon hatékonyan lehet védekezni védőoltással. Utóbbi esetében nagymértékben le lehet csökkenteni a meghűléses megbetegedéseket, amelyek után általában antibiotikumos kezelést kapunk.
– A génterápia segíthet a rezisztencia ellen? Vannak emberek, akik évekig magukban hordozzák a HIV-vírust, mégsem betegszenek meg soha AIDS-ben.
– Az igazsághoz tartozik, hogy nagyon kevesen vannak ilyenek, az arány körülbelül egy az ötvenmillióhoz. Jelenleg nem értjük ezt a jelenséget, de az ember géntérképének – ami nemrég készült el – tanulmányozásával választ kaphatunk erre a kérdésre is. A genetika sokat segíthet abban, hogy megértsük, mitől lesz ellenálló az emberi szervezet bizonyos kórokozókra, de ez a folyamat nem megy egyik napról a másikra. Még nagyon hosszú utat kell bejárnunk a teljes védelemig.
– Mit gondol, melyek lesznek az elkövetkező évtizedek legnagyobb egészségügyi kihívásai? A civilizációs hatások eredményeképp alakulhatnak ki újfajta bakteriális megbetegedések?
– Nem hiszem, hogy sok új betegséggel kell szembenéznünk a közeljövőben, de ezt nem lehet pontosan megjósolni. Én azt gondolom, hogy az elkövetkező évtizedek legnagyobb problémáit a rezisztens baktériumtörzsek és azok a biológiai fegyverek fogják jelenteni, amelyek bevetésekor rég elfeledett kórokozókat állítanak csatasorba.
Antibiotikum-rezisztencia alatt a mikroorganizmusok azon tulajdonságát értjük, amelynek köszönhetően azok nem reagálnak a korábban eredményes gyógyszeres terápiára. A rezisztenciajelenséget már az antibiotikumoknak az 1930-as években való bevezetését követően megfigyelték, kísérletekkel legelőször a Sumetrolim nevű antibiotikummal szemben sikerült kimutatni. A penicillin megjelenését követően (a gyógyszert – nem alaptalanul – az emberiség megmentőjeként fogadták, azt gondolva, hogy egy csapásra meggyógyít minden bakteriális eredetű megbetegedést) rövidesen megismerhettük azt a bakteriális enzimet (penicillináz), mely lebontja és rezisztenciát erdeményez a csodaszernek hitt penicillinnel szemben. A baktériumok alkalmazkodóképességének köszönhető, hogy valamennyi antibiotikum-osztállyal szemben beszélhetünk rezisztenciáról. Magyarországon a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas arányban fordulnak elő a gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek. A légúti fertőzések leggyakoribb kórokozója, a streptococcus pneumoniae nevű baktérium például több mint negyvenszázalékos arányban rezisztens a penicillinre. Ezt a jelenséget a háziállatok túlzott antibiotikumos kezelése mellett a humán alkalmazás során elkövetett hibák is fokozzák: a nem kellő mértékű, adagú vagy terápiás időtartamú kezelés.