A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal felkérésére végzett kutatásról Ferge Zsuzsa elmondta: a különböző adatokból valószínűsíthető, hogy nem nőtt, de nem is csökkent a szegénység Magyarországon, bár a kutatási számok időbeni összehasonlításra nem alkalmasak.
A vizsgálat megállapította, hogy átlagosan több gyermek él a szegény családokban, mint az összes családban. A nagyon szegények között 100 háztartásban 170, a kevésbé szegényeknél 134 gyermek nevelkedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy az összes anyasági és gyermekellátásra fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya jelenleg kevesebb, mint 1994-ben.
Ferge Zsuzsa szerint a szegénység csak kisebb részben a romák problémája. Míg az össztársadalmon belül 6–8 százalék a cigányság aránya, addig a szegények húsz százaléka roma. A szociológus megjegyezte: éhező és fázó gyermekeket a kutatás során alig találtak, 80 százalékuknak a szükséges tanszereket is meg tudták vásárolni a szüleik.
Egy brit kutató adatait említve Ferge elmondta: a 15 EU-országban összesen a lakosság 17 százaléka él a közösség átlagos fogyasztási szintjének fele alatt. A két szélső arányt Dánia (9 százalék) és Portugália (33 százalék) képviseli. A mi régiónk közül csak Szlovénia van ezen a sávon belül (30 százalék). Magyarország (73 százalékkal) a rosszak között előkelőbb helyen áll.
Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a kormányzat a szabad választás, a munka, s ezáltal a felemelkedés lehetőségét adja meg az embereknek. Kiemelte a minimálbér-emelés jelentőségét. Egyetértett azzal, hogy az oktatás révén lehet megelőzni a szegénység újratermelődését. Hangsúlyozta: ösztöndíjakkal támogatják a szegény családból származó gyermekek továbbtanulását. Beszámolt arról, hogy a tárca közmunkaprogramokkal is a leginkább rászorulókon igyekszik segíteni.
Szentkirályi Alexandra: A gyűlölet, a politikai indulat és az erőszak soha nem hozhat közelebb bennünket egymáshoz
