Gőzerővel épül a Nemzeti Színház

Várhatóan két hónap múlva fejezik be a kivitelezők az új Nemzeti Színház épületének belső munkálatait, azonban a teátrum különleges technikájú színpada még októberben elkészül. A Soroksári úti volt expótelken épülő színházépületben jelenleg a gépészet elektromos munkáin dolgoznak, miközben javában zajlik a külső-belső nyílászárók beszerelése és a szigetelés is.

Valóságos mozgó színpadként működik majd az új Nemzeti Színház most készülő játéktere, amely hetvenkét ponton emelhető és süllyeszthető technikájával egyedülálló lesz Európában. A szakemberek úgynevezett süllyedőkkel építették be a százötven négyzetméteres felületet, ezért fölülről nézve úgy tűnhet, mintha kockára vágták volna a színpadot. Ezek az egymástól ugyanakkora távolságra tervezett elemek együttesen és külön-külön is mozgathatók, süllyeszthetők és billenthetők úgy, hogy másodpercek alatt a játéktér bármely pontján hirtelen egy utca nőhet ki a földből, vagy akár dombot emelhetnek a színpadon. A variációk száma itt pusztán már a rendező fantáziájától függ.
Szinte minden elem mozgatható a nézőtér előtt is: a mellvéd, a zenekari árok süllyedői, valamint a főszínpad közötti rész. A színházakban egyébként a mellvéd általában stabil, legfeljebb egy-egy elem vehető ki a szerkezetből. Összesen tizenkét süllyedő mozog az árokban; ezek kiemelésével több méterrel is meghoszszabbítható a főszínpad. A süllyedők lépcsővé is alakíthatók, így szükség esetén a nézőtér jó néhány új ülőhellyel bővülhet.
Ez az új rendszer rendkívül korszerű, de a hagyományos forgó is nélkülözhetetlen. Az úgynevezett gyűrűs forgót a hátsó színpadon tárolják majd. A huszonöt-harminc tonnás légrugózású, gumikerekeken gördülő berendezést a kezelők kézi erővel viszik előre, ahol a forgó besülylyeszthető az azonos nagyságú színpadba, s a pontos helyzetbeállítást a szakemberek lézeres távmérőkkel végzik.
A főszínpad alá egy járószint került, amely a legkevésbé sem emlékezteti az ott tartózkodót egy gépházra. Itt veszi fel a díszleteket a süllyedők egy része, és a szerkezet akár egy egész szoba kellékét is a színpadra emeli néhány másodperc alatt.
A vasfüggöny előtti nyílások alatt egy sorozatemelő gördül. A hagyományos rendszerrel ellentétben ezeket nem kell kimért pontossággal a nyílás alá állítani, mert a szerkezet jóval gyorsabb a megszokottnál. Ha szükséges, az előre kiválasztott helyeken tíz másodpercenként emel egy-egy színészt a színpadra.
A nemzet színháza viszonylag forgalmas helyre épült, ám a külszíni zajokból a nézőközönséghez semmi nem jut el. Ezt az úgynevezett úszóalapozás biztosítja. Szinte némán mozognak a süllyedők is, a rezgést ugyanis gumitömbök nyelik el. A nyolcvannégy fő részből álló szerkezet együttes mozgatása is csupán enyhe morajt okoz.
A tervezők tűzvédelmi szempontokra is gondolva szakaszokra osztották fel a teátrumot. Egy-egy szakasz több órára meggátolja a tűz terjedését, s tűzszakasz-határolóként működik három vasfüggöny is.
A színházban külön számítógépes rendszerrel vezérelt valamennyi mozgást csak az első előadás előtt kell beállítani. A program megjegyzi az utasításokat, amelyek minden produkcióban egy gombnyomással kiadhatók, így rendkívül alacsony a hibalehetőségek száma. Valamennyi beállítás nagyfokú pontosságot igényel, ezért a kezelők karjára csipeket helyeznek el, és monitoron folyamatosan ellenőrzik majd, hogy az előadások alatt minden a tervek szerint történik-e.
A színház műszaki gárdája a néhány napra beköltöző társulatokat is zökkenőmentesen kiszolgálhatja, ráadásul az új berendezések működtetéséhez kevesebb kézi munkaerőre van szükség.
– A Nemzeti Színház műszaki berendezéseinek összköltsége megközelíti a négy és fél milliárd forintot. Európa egyetlen színházában sincs ilyen sokoldalú, a legkorszerűbb követelményeknek is megfelelő, ugyanakkor könnyen kezelhető és átlátható színpadtechnikai rendszer – tette hozzá Réfy Imre, a gépészeti terveket készítő kkt. vezetője.