Ha visszatekintünk az Öböl, más néven kuvaiti-háborúra, vagy csakúgy amerikaiasan az Operation Desert Stormra (Sivatagi Vihar hadművelet) és az akkori gazdasági állapotokra, megdöbbenten vehetjük észre a jelenkori hasonlóságot. Nem álmodunk, 1991 januárjában–februárjában az Egyesült Államokban közel 232 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, a vásárlói bizalom 10 éves mélypontra süllyedt, de a részvényárak drágultak. Majdnem összedőlt a bankbiztosítási alap, amely a sorban csődöt jelentő pénzintézetekkel volt összefüggésben. Az elemzők azt latolgatták, vajon mennyibe fog kerülni a háború. Csak ha azt vesszük figyelembe, hogy 50 millió dollárba került egy darab F–117-es katonai repülőgép és kétmillió dollárba egy M–1-es tank, akkor volt mit veszítenie az amerikai gazdaságnak Huszein csapataival szemben.
A háborús hírekre először 1991. február 17-én az olajárak reagáltak negatívan. Londonban 32,27 dollárról 30,32 dollárra esett a Brent északi tengeri könnyűolajfajta hordónkénti ára. Másnap az olajár 27 dollárig zuhant, és ez így tartott egészen 18,95 dolláros szintig. A vezető amerikai olajtársaságok befagyasztották a katonai akció elindulásának hírére a benzinárakat. Az arany ára a korábbi unciánkénti 410 dollárról 378 dollárra, míg a dollár 1,55 márkáról 1,52 márkára gyengült.
Kevésbé pesszimistán fogadták viszont az amerikai tőzsdei részvényárak a katonai invázió hírét. A papírok értékei két hónap alatt átlagban hat százalékot drágultak annak ellenére, hogy az USA hadban állt Irakkal. Elemzők szerint a befektetők a jövőre fókuszáltak, és az amit láttak optimizmust öntött beléjük. A spekulánsok annyira kedvezően látták a jövőt, hogy harmadik és negyedik negyedévet javulónak állították be, így februárban volt érdemes venni, amikor minden olcsó. Az év végére azonban egyre többen recessziós hatást jósoltak. A tőzsdei felfutás magyarázata abban rejlett, hogy a Federal Reserve folyamatosan csökkentette az irányadó kamatlábakat. Az alapkamatok csökkentésével a jegybank szerepét betöltő Fed jelentős erőket összpontosított a recesszió visszaszorítására, azaz milliárdokat pumpált a gazdaságba.
A nagy tőzsdei zseni, Warren Buffett, aki pár ezer dollárból milliárdokat kovácsolt össze, az Öböl-háború idején közel 250 millió dollárért vásárolt Wells Fargo & Co. részvényeket, valamint további 300 millió dollárt invesztált a Champion International papírgyártó cég részvényeibe. A Dow Jones január 10-től február 10-ig 331 ponttal nőtt, azaz több mint tíz százalékkal emelkedett, hasonlóan 77 pontot, azaz húsz százalékot javult ez idő alatt a Nasdaq Composite értéke is. A részvényárak soha nem látott hirtelen megugrást mutattak. A Microsoft napi egymillió darabnál nagyobb mennyiségben cserélt gazdát oly módon, hogy 78 dollárról 104 dollárra emelkedett egy hónap leforgása alatt. Az ismertebb cégek közül az Intel ára 25 százalékot, a General Electric értéke 18 százalékot, az IBM kurzusa 20 százalékot drágult.
Most, visszatérve álmunkból és felébredvén a 2001. évi jelenbe, észrevehetjük a párhuzamot a tíz évvel ezelőtt eltelt időszakkal. Az amerikai gazdaság állapota súlyos problémákkal küzd, amit a szeptember 11-i WTC-terrormerénylet csak tovább tetézett. A munkasegélyért folyamodók száma nő, a Fed a múlt héten újból kamatot csökkentet – ebben az évben 9. alkalommal – így őrizvén az amerikai gazdaság stabilitását. Az alapkamatok értéke 2,5 százalékra süllyedt, ezen a szinten utoljára 1962-ben állt a kamatráta. A Fed indoklása szerint a terrorcselekmények lényegesen növelték a bizonytalanságot az addig is gyengélkedő amerikai gazdaság kilátásait, ezért szükség volt az újabb kamatcsökkentésre.
Az ifjabb Bush által vezetett háború, a Tartós Szabadság hadművelet hatását azonban a befektetők most sem érezték. A hadászati eszközök ára ugyan az egekig ugrott, jelenleg a legkorszerűbb vadászbombázó, a szupertitkos
B2-es kétmilliárd dollárba kerül. A tőzsdei árfolyamok a vasárnapi Afganisztánt követő bombázás után sem mozdultak, a hétfői kereskedés során a Dow Jones 0,57 százalékot gyengült, míg a Nasdaq Composite 0,04 százalékot erősödött. Az olaj drágult, de csak minimális mértékben. Ezúttal a már vizsgált részvények újból megdöbbentő hasonlóságot mutattak. Az Intel 1,28 százalékot, a Microsoft 0,55 százalékot, az IBM 0,49 százalékot drágult. És akkor ébredjünk fel, de miből, a hasonlóság azonos, a trend megegyezik az 1991-essel, tehát a jelszó „vétel”.
origo.hu
Szijjártó Péter: Elvárjuk, hogy a Török Áramlat biztonságát és működőképességét mindenki tartsa tiszteletben!
