A közlekedési társaságnak nyújtott állami szubvenció, amely a kedvezményes nyugdíj-, illetve diákbérletek dotációjában nyilvánul meg, még nőtt is az elmúlt években – állapítja meg egy lapunk birtokába került szakértői jelentés. A Levegő Munkacsoport tanulmánya számadatokkal igazolja, hogy a BKV 2000. évi támogatása az 1991. évi érték harmadát sem érte el reálértéken. Két évvel ezelőtti áron összesen 175 milliárd forintot vont el tíz év leforgása alatt a közlekedési vállalattól a fővárosi önkormányzat, amely összeg a BKV éves költségvetésének a háromszorosa. A viteldíjakról a jelentés megállapítja: jóval az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek, a menetdíjbevétel gyakorlatilag szinten maradt, mert csökkent az utasok száma. A Levegő Munkacsoport egyetért a Pénzügyminisztériummal, amely az idén már nem járul hozzá többször a jegyárak emeléséhez.
Ismeretes, a BKV közvetlen állami finanszírozását 1996-ban az előző kormány szüntette meg. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke azonban nem ért egyet azzal a városvezetés által hangoztatott vélekedéssel, amely szerint a diák- és nyugdíjasbérletek után járó állami szubvenció csak kiegészítő támogatás lenne. Amennyiben ezt megvonná a kormány, a BKV összeomlana gazdaságilag – jegyezte meg Lukács András.

A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU