A kelet-európai makrogazdasági elemzést és előrejelzést ismertetve hozzátette: a régió országainak fejlődését idén a fejlett gazdaságok – kiemelten az EU – növekedési ütemeinek alakulása, a cserearányok és a nemzetközi monetáris kondíciók változása, a globális tőkeáramlások átrendeződése határozza meg.
A tanulmány szerint a régióban a növekedési ütemek általában lassulnak, mely alól csak Csehország, Románia és Ukrajna a kivétel. Módosul viszont a növekedés szerkezeti összetétele, hiszen csökken az export és a külső kereslet, és erőteljesebben növekszik a belföldi kereslet. A régió gazdaságaiban az export növekedése lassul, de Bulgáriát, Horvátországot, Oroszországot és Ukrajnát kivéve az változatlanul „robusztus”. Az export lassulását az importkereslet mérsékeltebb növekedése kíséri, aminek hatására a kereskedelmi mérleg egyenlege kisebb mértékben romlik.
A kedvezőtlenebb külső hatások semlegesítése érdekében lazulnak a fiskális politikák, általában növekszik a költségvetési deficit mértéke. A fogyasztói árindexek növekedési üteme általában mérséklődik, kivéve Csehországot, a balti államokat és Oroszországot. A lazább fiskális politikák ellensúlyozása és az infláció letörése miatt a monetáris politikák általában szigorodnak. A nemzeti valuták az idén stabilizálódtak, egyes esetekben felértékelődtek. A folyó fizetésimérleg-egyenlegek is romlanak a gazdaságok többségében, de a hiány kezelhető szinten, GDP-arányosan 2,5–6,5 százalék között marad. Ez alól csak Jugoszlávia kivétel. Továbbra is számottevő a közvetlen tőkebefektetések aránya.
A kutatásvezető rámutatott: jövőre, várhatóan az év második felében lassan javuló külső körülmények mellett változatlan, esetleg az ideit kissé meghaladó növekedési ütemekkel számolnak, az infláció folytatódó mérséklődése mellett.
Szentkirályi Alexandra: A gyűlölet, a politikai indulat és az erőszak soha nem hozhat közelebb bennünket egymáshoz
