A hit demokratává, a szabadságharc igaz honfivá tette valamennyiüket. Mindahányan, származásukra, nemzetiségükre való tekintet nélkül, magyar főrangú katonatisztek voltak, és Magyarországért haltak meg – emlékezett meg a tizenhárom aradi vértanúról Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter szombaton, a Batthyány-mauzóleumnál. – A vértanú hősök az életnek üzennek, halálukból új remény született, új élet fakadt – mondta ünnepi beszédében a miniszter. Kitért arra is: a vértanúk a 2001. esztendő Magyarországáért is életüket áldozták. – Bármit is hozott a sors, a magyarságban mindig élt a vágy a nyugodt, gyarapodó polgári lét, a család megtartó melege, a demokrácia, a nemzeti függetlenség iránt – mutatott rá a politikus.
A megemlékezés után Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke és Rockenbauer Zoltán helyezett el koszorút a mauzóleumnál. Lerótták kegyeletüket a parlamenti pártok képviselői, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és Göncz Árpád volt államfő is. A Honvédelmi Minisztérium koszorúját Szabó János, a tárca vezetője és Fodor Lajos vezérkari főnök kísérte. Budapest nevében Schiffer János főpolgármester-helyettes tisztelgett a vértanúk emléke előtt.
– Kegyeletes szívvel jöttünk ide, nemzeti érzéssel és tisztelettel, hogy fejet hajtsunk az aradi mártírok előtt. – mondta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter szom-baton délelőtt Aradon, a 13 kivégzett tábornok emlékhelyénél.
A magyar és román zászlóval díszített emlékoszlopnál a román és a magyar himnusz elhangzása után Arad város polgármestere román nyelven köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dávid Ibolya lépett a szónoki emelvényre. A miniszter asszony kiemelte, hogy október 6-a összmagyar gyásznap, de emlékeztető arra is, hogy a történelmet jellemek és hősök formálják.
– A szabadságnak nincsen nemzetisége – emlékezett az aradi vértanúkra az ünnepség vezérszónoka, Markó Béla, az RMDSZ elnöke. – A mi szabadságharcunk jó példa erre, hiszen a kivégzett 13 tábornok közül többen nem is voltak magyarok. Mégis meghaltak érettünk. Hogy miért? A 13 mártír férfi tudta a választ: senki sem lehet igazán szabad ezen a földön, amíg vannak rabságban tartott nemzetek. A szabadság egy és oszthatatlan – hangsúlyozta Markó.
– A nemzet mindig akkor jutott előbbre, amikor nem a széthúzás, az ellentétek, hanem az összefogás és a közös cselekedni akarás volt, ami vezérelte – mondta Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt szombaton Budapesten. A politikus a nemzeti emlékezet és a nemzeti gyász napjának nevezte október 6-át. Megfogalmazása szerint ezen a napon a nemzet egésze emlékezik határon innen és túl. A nemzet mindig tisztelettel és mély főhajtással gondol azokra, akik életüket áldozták a szabadságért és a hazáért – hangoztatta Medgyessy.
– Október 6-a arra is tanít, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát, s a nemzet nagyjai közé, származásától függetlenül, az emelkedhet, aki tesz, s végső soron életét is kész feláldozni a hazáért – mondta Pető Iván (SZDSZ) a Batthyány-örökmécsesnél szombaton tartott koszorúzás alkalmából.
– Mi, az aradi vértanúk utódai, a 152 évvel ezelőtti hősi cselekedetekből erőt merítve törekszünk álmaink megvalósítására – mondta Szabó János honvédelmi miniszter szombaton, a Budai Nemzeti Kör által rendezett megemlékezésen.
– A harmadik évezred első október 6-i megemlékezésén veszünk részt, és ezt az évezredet a magyarság nem veszíti el – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki szombaton részt vett az erdélyi Székelyudvarhelyen rendezett ünnepségen. Beszédet mondott Szász Jenő, a város polgármestere is. A magyar történelmi egyházak helyi képviselői által végzett szertartás után a jelenlévők megkoszorúzták a magyar állami támogatással felújított Vasszékely szobrát.
A pozsonyi evangélikus temetőben a két ottani mártír, Jeszenák János és Rázga Pál sírjánál gyűltek össze a magyarok. A megemlékezés szónoka, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja elnöke arról beszélt, hogy az EU-ba törekedvén a nemzeti sajátosságaink megőrzésének módozatain is el kell gondolkodnunk, s e feladathoz sok erőt meríthetünk a régiek sorsából, azokéból, akiket a világpolgárság és a hazafiság összeegyeztethetőségének kérdése már a szabadságharc körüli években gondolkodóba ejtett.
– Az aradi vértanúk többsége lelkében és szívében magyar volt, és Magyarországért áldozta életét, de nemzetiségüket tekintve szerbek, horvátok, örmények, lengyelek, németek is voltak közöttük – mutatott rá Gajdos István, a beregszászi járási közigazgatási hivatal elnöke, a kijevi magyar honfoglalási emlékjelnél tartott megemlékezésen mondott ünnepi beszédében. Az ünnepségen részt vettek a megalakulásának 10. évfordulóját ünneplő Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jubileumi közgyűlésének küldöttei is. Tóth Mihály, az UMDSZ elnöke, illetve Vígh János, a Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke beszédben emlékezett az aradi vértanúkról. A kijevi magyar honfoglalási emlékjelet a Dnyeper partján álló ligetben emelték, azon a helyen, ahol a Nesztor-krónika szerint a honfoglaló magyarok a IX. században egy időre megpihentek.
Az újabb kori hagyományoknak megfelelően a vajdasági magyarok a bánsági Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál tartották az október hatodikai megemlékezések központi rendezvényét, amelyen az anyaország képviselői mellett megjelent mind az öt magyar párt elnöke, illetve alelnöke. Méltatták a státustörvény jelentőségét is, és a magyarországi vendégek arra biztatták a helybelieket, hogy néhány hónap múlva, amikor az aktuális lesz, éljenek a kedvezménytörvény adta lehetőségekkel.
*
A magyar történelmi egyházak püspökei, főpapjai szentelték fel és áldották meg a zebegényi Kálvária-dombon az aradi vértanúk jelképes sírkertjét és emléktábláját szombaton; az ünnepségen beszédet mondott Latorcai János, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. A megemlékezés kezdetén megszólaltak a zebe-gényi harangok, és korabeli viseletben bevonultak a hagyományőrző váci huszárok, nemzetőrök. Az ünnepi beszéd után a megjelent közéleti személyiségek, valamint 12 magyarországi és egy határon túli település, Ipolyszalka diákjai koszorút helyeztek el az emléktáblánál.
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke szombaton este a budapesti Batthyány-örökmécsesnél az MDF-fel közösen tartott rendezvényen a 13 aradi vértanúra és Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezett. Úgy vélte: a megemlékezések arra jók, hogy újra és újra átélhetővé gazdagítsák a történelmet. Batthyány Lajost, az első felelős független magyar kormány miniszterelnökét a fideszes politikus a magyar polgári átalakulás egyik legnagyobb formátumú képviselőjeként, európai államférfiként írta le, aki mindent megtett azért, hogy Magyarország valóban korszerű és demokratikus állam legyen.
–„A magam útját járom” – volt a jelmondata, és ezen az úton nem hagyta magát a szélsőségektől befolyásolni. A törvényesség embere volt, aki a törvényességet az ország védelmében saját uralkodójával szemben is képviselte, védte – mondta a politikus.
A Fidesz elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a sokszor felidézett vértanúk mellett meg kell emlékeznünk az október 6-át megelőző és követő bosszúhadjárat ismert és névtelen áldozatairól, a börtönbüntetésre ítélt honvédtisztekről, valamint az emigrációba kényszerültekről, akik közül sokan száműzöttként haltak meg.
Beszédében kitért arra is, hogy szerinte a politikának alapvetően két fajtája van: az egyik a bizalomra épít, a másik a félelemre apellál. – Az egyik kezdeményezésre, cselekvésre bátorít, a másik azt magyarázza, hogy miért nem érdemes nekifogni gondjaink megoldásának. Hitem szerint az előbbit kell követnünk, hogy ne legyünk kiszolgáltatottjai a sorsnak, de erre kötelez minket a gyermekeinkért, családjainkért érzett felelősségtudat is – fogalmazott Pokorni Zoltán.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke megemlékezésében idézte Petőfi Sándor szavait, hogy haza csak ott van, ahol jog is van. Meggyőződése szerint 1849. október 6-án Pesten és Aradon az egyetemes szabadság ügyének harcosait végezte ki az önkény.
baleset
Súlyos baleset történt a Győr Rally második napján + fotók
