Négy héttel ezelőtt még ismeretlen feladatok megoldása vár most a német kormányra. A külső és a belső biztonság között elmosódó határvonalak gyors intézkedéseket követelnek, új törvényeket, parlamenti döntést. A kancellár magáévá tette az ellenzéki kereszténydemokraták javaslatát, megvonta bizalmát a szocialistáktól, és így a PDS (a Demokratikus Szocializmus Pártja, a német kommunista utódpárt) képviselői nem vehetnek részt azokon az üléseken, ahol a Bundestagban képviselt pártok és frakciók vezetői bizalmas információkat kapnak a terroristák elleni harc titkos részleteiről. Gerhard Schröder ezzel a lépéssel reagált a posztkommunisták merev, elutasító magatartására az afganisztáni bomba- és rakétatámadások kapcsán.
Otto Schily belügyminiszter új biztonsági „csomag” összeállításán fáradozik: ezek között szerepel a polgárok ujjlenyomatának rögzítése a személyi igazolványokon; a Vörös Hadsereg Frakció merényleteinek idején bevezetett, majd ismét hatályon kívül helyezett koronatanú-szabályozás alkalmazása azzal a céllal, hogy a tettesek leleplezését eredményező vallomás enyhítse a szintén vétkes tanúkra kiszabandó büntetést; a bűnügyi hivatal, a hírszolgálat és az alkotmányvédő hivatal adattárainak összekapcsolása; a genfi konvenció alapján elismert menekültek kitoloncolása, ha súlyos bűncselekmények gyanúja merül fel velük kapcsolatban.
A koronatanú-megoldáshoz az igazságügyi minisztérium törvényjavaslatot terjeszt elő. A hadsereg hazai bevetésének szabályozására a belügyminiszter nem akar változtatni az alkotmány idevágó cikkelyén, mert szerinte a jelenleg érvényes 87/a paragrafus megfelelő: azaz „békeidőben a kormány igénybe veheti a Bundeswehr támogatását, ha veszély fenyegeti a szabad, demokratikus államrendet”.
Külföldi bevetés esetén ki kell kérni a parlament hozzájárulását, Franz Müntefering SPD-főtitkár szerint viszont erre ebben az esetben nincs szükség: „Az áthelyezés az egyik NATO-országból a másikba nem különleges eset” – hangoztatta. A kormány azonban nem biztos a dolgában, és így a jogi helyzet pontos vizsgálatát rendelte el.
Gerhard Schröder német kancellár tegnap egyébként az Egyesült Államokba utazott, hogy George W. Bush amerikai elnökkel az Afganisztán elleni katonai csapásokról, valamint a terrorizmus elleni hadjárat egyéb vonatkozásairól tárgyaljon. Elutazása előtt Schröder úgy nyilatkozott, hogy a német kormány ismételten „korlátlan támogatásáról” akarja biztosítani az amerikai elnököt, ezt a mostani helyzetben különösen fontosnak tartja.
Marine Le Pen: Le kell számolnunk a macronizmussal
