Több ezren keltek át a Párkány és Esztergom között harmadjára újjáépült hídon, miután tegnap Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő ünnepélyesen felavatták az átkelőt, amely 106 éves történelme során mindössze 42 esztendőt üzemelt. Az avatáson jelen lévő Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa elmondta: minden esély megvan arra, hogy a két ország 2004-ben EU-taggá váljék. – A híd egyértelműen a magyar és a szlovák nemzet sikere, ám mindenképpen köszönet illeti érte az Európai Uniót, hiszen a tagállamok segítsége nélkül nehezebb és hosszadalmasabb lett volna felépíteni az átkelőt – mondta beszédében Orbán Viktor. Az építkezés befejezése – fogalmazott a kormányfő – fontos üzenetet is tartalmaz: a romok eltakarításával a második világháború itt is véget ért, a magyar és a szlovák nemzet alkalmas arra, hogy közös célokat szem előtt tartva az egyesülő Európa teljes jogú tagjává váljék.
Mikulás Dzurinda hangsúlyozta, hogy a romok az egykori szlovák– magyar viszony állapotát tükrözték, a mai híd viszont az új alapokon álló, szilárd kapcsolatok szimbóluma. Az EU-tagság mindkét ország együttes célja, a közös Európában a nemzeteknek úgy kell egymás mellett élniük, hogy közben nem veszítik el önazonosságukat.
A híd megnyitásáig kora tavasztól késő őszig egy komp biztosította az átjutást esztergomból Párkányba és vissza. A kishajó évente 100 ezer embert és 12 ezer járművet szállított, ám ez a kapacitás nem elégítette ki a környékbeliek, többek között a Párkányban és környékén élő nagyszámú magyar anyanyelvű lakosság igényét.
A párkányiak gazdasági fellendülést várnak a híd megnyitásától, a szomszéd várossal szorosabbra kívánják fűzni kulturális kapcsolataikat. Esztergommal idegenforgalmi centrumot és egy új ipari parkot kívánnak létrehozni – nyilatkozta lapunknak Ján Oravec, Párkány polgármestere. A fürdővárosban tizenkétezren, a környéken 35 ezren élnek, 70 százalékban magyarok, a régióban pedig több mint harmincszázalékos a munkanélküliség. Jelenleg is sok párkányi jár át dolgozni a Suzukihoz, illetve Esztergomban, Piliscsabán és Budapesten egyetem tanulnak. A híd azonban ennél is több lehetőséget biztosít. Esztergomhoz hasonlóan ipari park létesítésén gondolkodnak, ami a környéken működő nagyobb üzemek beszállítói háttérbázisát is biztosíthatná.
Az átkelő megnyitásával Esztergom enyhíthet a túlpart foglalkoztatási gondjain, már csak azért is, mert a városban számos gazdálkodó egység munkaerőhiánynyal küszködik – mondta el a Magyar Nemzetnek Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. Nagy segítséget nyújthat a túlparton élőknek a közelebb kerülő esztergomi kórház is.
A második világháború befejeztét követő több mint négy évtizedes ellenségeskedést, majd a kilencvenes évekbeli hosszú egyeztetéseket és tárgyalásokat követően – mint ismert – a híd újjáépítéséről kormányközi megállapodást írt alá 199. szeptember 16-án Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda a Rákóczi motoros fedélzetén. Az újjáépítésre meghirdetett tenderre négy konzorcium adta be a pályázatát. A nemzetközi értékelő bizottság a magyar – szlovák Ganz – IS Konzorcium 11,7 millió eurós – hárommilliárd forint – ajánlatát és műszaki referenciaanyagát tartotta a legmegfelelőbbnek. A szerződéskötést követően novemberben – több mint egy hónapos késéssel – kezdődött meg a mederkotrás és a lőszermentesítés. A kotrással hajózhatóvá tették a szlovák parti oldalt is. A lőszermentesítés során a búvárok több gránátot, többek között három 120 kilós bombát emeltek ki a Dunából. A beruházás során nemcsak átépítették, hanem öt méterrel megemelték a parti, és a dunai pilléreket.
Eközben a Ganz Acélszerkezet budapesti gyárában hozzákezdtek a két – 102 és 119 méter hosszú – középső hídelem legyártásához. A hídelemet – annak elkészülte után – a szállítás miatt elemeire bontották, majd a helyszínen újból összeállították. Az első, 520 tonnás elemet az esztergomi oldalon helyezték el május végén, egy hónap múlva pedig ugyanezt a műveletet megismételték a párkányi oldalon is. A középső, 610 tonnás acélszerkezetet július végén helyezték el a pillérekre. A konzorcium az eredeti határidőnek megfelelően szeptember 30-án adta át a kész hidat a hatóságoknak, amelyek megkezdték a próbaterheléseket. A híd építéséhez 2100 tonna acélt, 900 tonna aszfaltot és 25 ezer csavart használtak fel; az acélfelületeken 55 ezer négyzetméternyi hegesztési varratot helyeztek el. A munkában 1200 ember vett részt, az építkezésre a tizenegy hónap alatt nyolcvanezren voltak kíváncsiak.
A Mária Valéria híd újjáépítése a kiegészítő infrastruktúrával együtt ötmilliárd forintba került, a költségek felét az Európai Unió biztosította. A magyar oldalon korszerűsítették a hídra vezető utat, személygépkocsi- és autóbusz-parkolót építettek, és felújították a régi vámszedő házat, amely ma műemlékként és múzeumként szolgál. A szlovák oldalon bővítették a felvezető utat, és ott kapott helyet a határállomás, illetve a vámhivatal. A kétszer egy sávos átkelőt a személygépkocsik, a menetrend szerinti buszok és a 3,5 tonnát meg nem haladó kisteherautók, valamint a gyalogosok, kerékpárosok használhatják. Mivel a hídról lejövő forgalom egyelőre Esztergomon halad keresztül, a jövő évben elkészül a belvárost elkerülő út is.
forgalmiadó
Ne forgassuk fel az adórendszert!
