Közteherviselés szabad demokrata módra

Magyar Bálint eljárása tipikus: a személyes-gazdasági klientúra gyarapítása, pervesztés, majd a következmények vállalásának a polgári kormányra való felelőtlen áthárítása – reagált levelében lapunk múlt heti Magyar kontra OM című írására Vilhelm József, a Korona Kiadó ügyvezető igazgatója. Jellemzőnek tartja és cinizmusnak nevezi azt is, hogy az SZDSZ-es politikus a felelősség korrekt elismerése helyett szinte kibicként biztatgatja a fellebbezésre hivatali utódát, mintha az egész ügynek az oka és a felelőse nem ő maga volna.

A Fővárosi Bíróság illetékes tanácsának a közelmúltban hozott döntése alapján a Korona Kiadó nyerte meg a Horn-kormányzat Magyar Bálint által vezett Művelődési és Közoktatási Miniszté-riuma (MKM) ellen indított kártérítési pert, amelynek mintegy 40 milliós összköltségét a mostani oktatási tárcának kell közpénzekből megfizetnie. Magyar Bálint (SZDSZ) lapunkban közölt véleménye szerint „amennyiben a minisztérium nem kíván fellebbezéssel élni, hanyag módon jár el a közpénzek kezelését illetően.” Magyar Bálint azt állítja, hogy a Korona Kiadó „olyasmiért kér kártérítést, ami nem is volt a tulajdona”.
Vilhelm József, a Korona Kiadó ügyvezetője lapunknak küldött levelében kifejti: a perben felhasznált dokumentumok azt bizonyítják, hogy Magyar Bálint minisztert hozzáértő munkatársai – többek között a közigazgatási államtitkár, a jogi főosztály vezetője, a tankönyviroda vezetője, és a közoktatási főosztályvezető – jó előre figyelmeztették, hogy egy személyben meghozott döntése súlyos jogszabálysértéshez vezet, amellyel a tárca akkori vezetője pervesztést, és 50-60 millió forint nagyságrendű kártérítést kockáztat. Az ügyvezető azt is hozzáfűzte: dokumentált tény, hogy a Korona Kiadó szabálysze-rűen – határidőn belül – jelezte a minisztériumnak, hogy a korábbiakhoz hasonlóan tankönyvlistájára a per tágyaként szereplő irodalmi tankönyveket is felvette. Kiemelte: az is a Fővárosi Bíróság által elismert tény, hogy a szóban forgó irodalomkönyvek csak a jogszabályban előírt határidőn túl kerültek rá a tankönyvlistára. A szerző – szemben Magyar Bálint állításával – nem közölte időben azt a szándékát, amely szerint a másik kiadóval kíván szerződni, így nyilatkozata a szerzői jogi törvény értelmében nem is vehető figyelembe.
A Magyar Bálint által 1996. december 16-án meghozott döntés, mely szerint az Sz. Kuncze Magdolna – Kuncze Gábor (SZDSZ) akkori belügyminiszter testvére – neve által fémjelzett, SZDSZ körüli fantomcéget szerepelteti a tankönyvlistán – finoman szólva is jogszabálysértő, tekintve, hogy a cég nem is létezett. Bejegyzése a székesfehérvári bíróságon csak 1997. január 20-án történt meg, Korona Nova néven – olvasható Vilhelm József közleményében.
A ügyvezető úgy vélte: Magyar Bálint döntésével szembeszegült azzal a kormányrendelettel is, amely a tankönyvellátáshoz szükséges állami készfizető kezességvállalásról szól, hiszen 1996 szeptemberében már a Pénzügyminiszté-riumban volt egy be nem jegyzett cég államilag garantált hiteligénye. Ez a nem létező cég nem volt más, mint a Korona Nova Kiadó. Az ügyben született első ítélet – amely az akkor SZDSZ-es vezetésű MKM-et elmarasztalta – még Magyar Bálint „idejében” született, s felszólította a minisztert a jogsértés megszüntetésére. Vilhelm József sajnálatosnak tartja, hogy a miniszter a Fővárosi Bíróság korábbi ítéletét figyelmen kívül hagyva, másodszor is jogszerűtlenül döntött, ezzel további károkat okozott.
A Fővárosi Bíróság két és fél éven át tartó, alapos eljárás után hozta meg ítéletét. Ennek során figyelembe kellett hogy vegyen két fővárosi és egy legfelsőbb bírósági ítéletet, melyek a kártalanítás jogalapjaként mondják ki azt, hogy a Magyar Bálint vezette minisztérium a pernyertes Korona Kiadóval szemben kétszer is jogszabályt sértett – jelezte az ügyvezető.
A fellebbezés lehetősége természetesen nyitva áll az OM számára, az azonban már a jelenlegi vezetés felelőssége, hogy vállalja-e a másodszori eljárás további költségeit – a kártérítési összeg után járó további, évi 20 százalékos kamatot – vagy törekszik-e elődje „hibáját” a lehető legkisebb veszteséggel orvosolni, és a pernyertes féllel megegyezni. A Korona szívesen eltekint az OM által megfizetendő kártérítéstől, de csakis abban az esetben, ha az anyagi konzekvenciákat a két igazi főszereplő: Magyar Bálint és Sz. Kuncze Magdolna vállalja magára – tartalmazza a Korona Kiadó ügyvezetőjének közleménye.

Hiába tiltakoztak a beosztottak. Az 1997/98-as, illetve a 1998/99-es tankönyvlistára Magyar Bálint, az oktatási tárca akkori minisztere beosztottjai tiltakozása ellenére a két kiadó közti jogvitát saját maga az SZDSZ közeli cég, a Korona Nova javára döntötte el, pedig a két kiadó között bírósági eljárás folyt a tankönyvlistára való felkerülés jogszerűségéről. Dr. Mohácsy Károly középiskolás irodalom tankönyveit 1993-tól a Korona Kiadó jelentette meg, és a tankönyvlistára is így kerültek. Sz. Kuncze Magdolnát, aki a cégben társtulajdonos volt – a Korona Kiadó 1996 nyarán kizárta, többek között azért, mert rendkívül „gyanús körülmények” között a Mohácsy-könyveket az általa alapított, de csak 1997-ben bejegyzett, Korona Nova Kiadóhoz vitte át. A Mohácsy-féle tankönyvek a Korona Nova, ma már – egy bírósági döntés után – Krónika Nova Kiadónak évi több mint 200 millió forintot hoznak.