Ez azt jelenti, hogy a világ legmagasabb hegycsúcsának meghódítása az 1996-os első kísérlet után másodszorra sem sikerült a magyaroknak. A másik magyar csapat, az Explorers, egyelőre folytatja a mászást a Kangsung-falnál; a 6500 méteres magasságban tartózkodó Everest–Lhotse-expedíciónak október 28-ig van hivatalos engedélye.
A nehéz döntést azért kellett meghozni, mert a hegyen folyamatosan 150 kilométeres óránkénti sebességgel tombol a szél, csökken a légnyomás, rendkívül alacsony a hőmérséklet, és roszszabbodtak a látási viszonyok. Ilyen körülmények között gyakorlatilag öngyilkosság lett volna megkísérelni a csúcstámadást a hatalmas szakadékkal határolt hegygerincen haladva – mondta Meskó. Tovább maradni a hegyen értelmetlen, mivel a sokéves tapasztalatok szerint október huszadika után ezen az út-vonalon lehetetlen megközelíteni a csúcsot.
– Sajnos, azt kell mondjam, várható volt, hogy fel kell adniuk – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Sándor, a Magyar Hegy- és Sportmászó-szövetség elnöke. – Az, hogy az amerikai csapat levonult a hegyről, már előrevetítette, hogy a magyaroknak egyedül kevés esélye maradt. Jó idő esetén a többi csapattal összefogva lett volna sanszuk, így azonban nem. Annak örülök, hogy volt lelkierejük meghozni ezt a nehéz döntést, hogy ki tudták magukban mondatni: a hegy erősebb volt.
Nagy Sándor szerint a másik expedíciónak sincs esélye a feljutásra. – Az Explorersnek állandó, magas fokú lavinaveszély mellett kellene másznia még jóval több mint ezer métert a meredek Kangsung-falon, amely nincs kikötelezve. A célkitűzésük, s ezt már korábban is elmondtam, szakmailag nonszensz volt.
Szijjártó Péter: Győr és az Audi sikertörténete újabb mérföldkőhöz érkezik
